A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

MARJANUCZ László: Szeged társadalma az 1869. évi népszámlálás tükrében

képest 1910-ben, míg az 1869-hez mért növekedés mértéke csak 4%-os. A változás az árvíz utáni városiasodásra, az újjáépítéssel összefüggő nagyarányú beköltözésekre vezethető vissza. Ha az 1900-1910 közötti átlagos természetes szaporulatot nézzük, 11,1%-os értéket kapunk. Ugyanakkor a lakosság száma 100 270-rŐl 118 528-ra emelkedett, amely 18%-os tényleges növekedésnek felelt meg. A kettő közötti különbség (6,9% ) a vándorlási különbözetből adódott. Szeged polgárosodásában, urbanizációs igényében kell látnunk a születési arányokat meghaladó népességtöbblet okát. A népesség korösszetételében bekövetkezett változást plasztikusabban szemlélteti a 100 gyermekre jutó aktívak és öregek száma. Év fiatalabb (15-39) idősebb (40-59) öregkorú (60-) Év produktív korú öregkorú (60-) 1869 98,0 40,2 14,0 1910 131,6 52,9 22,8 1869-ben 98 fiatal tartott el 100 gyermeket, 1910-ben már 131. Ugyanakkor a kiegyezés utáni időben 100 gyermekre mindössze 14 idős ember jutott, félévszázaddal később már 23, amely 35%-os arányjavulás az öregkorosztály javára. A tendencia ebből is látható: a születések számának csökkenése, miközben a polgárosodás évtizedei sem szélesítették ki robbanásszerűen a korpiramis csúcsát. Tanulságos a családi állapot városrészenkénti alakulása 1869-ben. Városrész férfi nő Városrész Nőtlen nős özvegy elvált hajadon férjes özvegy elvált Palánk 4679 2628 201 41 4458 2930 734 72 Rókus 2242 1513 105 35 2179 1539 460 49 Felsőváros 81 3112 2020 109 2901 2034 601 26 Alsóváros 2840 1959 111 27 2533 1981 485 42 Felsőtanya 3044 1756 117 14 2579 1785 259 20 Alsótanya 5121 3070 174 28 4530 3092 395 29 Két összefüggés kínálkozik magyarázatra. Egyik a Palánk és Alsótanya hasonló arányú nőtlen, illetve hajadon csoportja közötti. A Palánk magasabb polgárosultsági szintje indokolja az ottani megoszlást. A későbbi házasodási kor, az egyéni háztartás fönntartásának képessége összefüggött a hosszabb tanulással, az önálló egzisztenciateremtésre törekvéssel, a jelentős számú közigazgatási apparátus változó állományával. Alsótanya esetében a paraszti életmód okozta a független családi állapotúak magas arányát: sok tanyás gazda nemcsak egyedül lakott kinn, de még nőtlenül is. A társadalmi magyarázatok mellett lehettek demográfiai okai is a fönti hasonlóságnak, az ti., hogy a fiatal, családalapításra még alkalmatlan korosztály nagyobb részt képviselt a palánki, illetve alsótanyai népes12 CSML Az 1870 évi népességösszeírás iratai. Mészáros György főjegyző jelentése, 1870 május 7.