A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)
FÜREDER Balázs: Móra Ferencné szakácskönyve (ötödik kiadás, 1949)
mólosok" 53 (19 recept), a „Gyümölcsizek" 54 (22 recept), és a „Jam-ek" 00 (11 recept) következnek. Móra Ferencné könyvének végén külön foglalkozik a szendvicsekkel 56 (6 recept). Szerinte a „lehető legkülönbözőbb dolgokból lehet szendvicseket készíteni és a legkülönbözőbb alkalmakkor felszolgálni. Vaj, tejszín, puha, és kemény sajt, hideg sült szárnyas, hal, rák, sonka, nyelv, finom felvágottak és salátafélék, majonéz, kaviár, kapri, friss és befőtt gyümölcs, méz stb. mind használhatók szendvicsek készítéséhez. Felszolgálhatjuk a nap bármilyen szakában. Reggelihez, villásreggelihez, utazáson, kiránduláson, pikniken, délutáni teán, színházi vacsorán, táncmulatságon, estélyen éjfél után. A kirándulásra, villásreggelire készített szendvicsek nagyobbak, tartalmasabbak, mint a délutáni teához stb. valók. Gyermektársaságban néha a délutáni teán is kedveltek az édes szendvicsek, amelyeket vaj, méz és dió, vagy vaj-jam, esetleg friss gyümölcs és tejszín keverékéből készítünk. Ezekhez nem kenyér-, hanem kalács- vagy süteményszeleteket használunk. A szendvicseket csipkés papírral borított tálcán, lapos tálon szolgáljuk fel. Ha hamarabb készítjük a szendvicseket, használatig vizes asztalkendővel takarjuk be, hogy frissen maradjanak. Útra, kirándulásra jól zárható aluminiumdobozba csomagoljuk, hólyagpapir közé." 51 A szendvicseket követően a „Télire eltett főzelékek, paradicsom és savanyuságok" (35 recept), és az „Aszalt gyümölcsök" (2 recept) záriák a sort, de megemlít még „Hurka és kolbász-félék"-et (13 recept), „Rákfélék"-et (3 recept) és három kenyérkészítési módot is. A könyv végén található a „Függelék", amelyben valószínűleg a korábban kimaradt recepteket írta le a szerző. így találunk előételeket (4 recept), leveseket (4 recept), teához valókat (4 + 6 recept), tortákat (9 recept), sós tésztákat (5 recept), 51 „A hideg italoknál, szörpöknél, likőröknél arra vigyázunk, hogy kristálytiszták, átlátszók legyenek. Az elsőknél elérjük, ha többször csepegtetjük át szűrőpapíron; a likőröknél, ha dupla vászonruhán szűrjük át s pár napig állni hagyjuk." MÓRA 1949, 258. 52 „A befőtteknél a gyümölcsöt Ízlésesen üvegekbe rakjuk. Miután a kívánt módon elkészítettük, hideg szaücilos sziruppal leöntjük, lekötözzük és gőzöljük." MÓRA 1949, 263. 53 „Az arány a cukrozott gyümölcsöknél a következő: 3 kgr. gyümölcs, 2 L kgr. cukor, 8 dl. víz, 1 kávéskanál szalicil. Egy kgr. aprógyümölcshöz mindig 1 ~-2 dl. víz és 50-75 dkg. cukor kell A gyümölcsöt megtisztítjuk, kimagozzuk, a szirupban felfőzzük és kiszedve, üvegekbe rakjuk, a szirupot tovább főzve, sűrűbbé tesszük és hidegen a gyümölcsre öntjük. (A szirupot naponta 3 ízben felfőzzük és a gyümölcsre hidegen öntjük, ezt csak abban az esetben, ha a gyümölcsnek sok leve volna.) Minden cukrozott gyümölcsöt hidegen teszünk üvegbe s csak másnap kötözzük be, ha bebőrösödött. Ugy kell magvazni, hogy a gyümölcs egészben maradjon." MÓRA 1949, 267. 54 „A gyümölcsizeket mindig forrón öntjük az üvegbe és 1-napig állni hagyjuk, míg bebőrösödik, szalicilt teszünk rá és bekötözzük." MÓRA 1949, 270. 55 „Minden jam-et forrón teszünk az üvegbe, tetejére bőven szalicilt teszünk és csak az elkészítés után való napon kötözzük be. A gyümölcsöt nem törjük át és a szirupban csak 5-10 percig forr." MÓRA 1949, 274. 56 A szendvics „feltalálójának" John Montagu, Sandwich 4. earl-je tekinthető, aki hideg húst tetetett két szelet kenyér közé, hogy étkezés közben is nyugodtan tudjon kártyázni. ROBUCHON 2001, 1037. 57 MÓRA 1949, 276. 58 „Tudott dolog, hogy a rák azokban a hónapokban jó, amelyikben benne van az r betü. Rákot csak élve vásároljunk. " MÓRA 1949, 285.
