A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)
FARKAS Kornél: Ingó műemlékvédelem a magyar szakirodalomban.
Wildner Ödön: A műemlékek gondozása és a háború című tanulmánya 1915-ben jelent meg a Magyar Iparművészetiben. 11 ' Ebben az első világháború alatti háborús károk felméréséről ír. A németek által okozott károk felmérésével Belgium megszállása után Falke berlini professzort, francia területeken dr. Clemen titkos tanácsost, tanárt bízták meg. A központi hatalmak területén az oroszok által okozott pusztításokat Galíciában a műemlékek galíciai országos konzervátora, KeletPoroszországban a porosz Heimatschutz-szövetség elnöke írta össze. Hazánkban a Műemlékek Országos Bizottsága az orosz betörések következtében történt műemlékpusztítások és rongálások megállapítására Divald Kornélt küldte ki. A németek 1915. augusztus 28-29-én Brüsszelben a műemlékek gondozására hadi gyűlést (Kriegstagung für Denkmalpflege) hívtak össze az Osztrák-Magyar Monarchia és Svájc részvételével. Clemen itt visszautasította az antant vádjait, majd igazolta a hágai konvenció 27. §-ának németek általi betartását. Falke szerint Belgiumban voltak ugyan pusztítások, 11 de semmit sem raboltak el, semmi sem veszett el bűnös úton. Clemen beszámolt a franciaországi károkról, ott a németek nem voltak abban a kedvező helyzetben, mint Belgiumban, ahol a műemlékek rendszeres védelmét már szervezték, annál az egyszerű oknál fogva, hogy ott még nem rendezkedhettek be általános polgári igazgatásra. Óvintézkedésként az ingó műemlékeket múzeumokban, vagy polgármesteri hivatalokban helyezték el. Dr. Lindner mérnök az oroszok poroszországi pusztításairól számolt be. Förster-Streffleur miniszteri tanácsos az osztrák műemlékvédelem ügyéről szólt, ahol biztosító elraktározásokat végeztek, és a hadparancsnokság átadta a nevezetesebb építészeti emlékek jegyzékét az egyes csapattesteknek, azzal az utasítással, hogy lehetőség szerint azokat épségben őrizzék meg. 1916-ban, a Budapesti Szemlében számolt be Divald Kornél Műemlékeink és a háború címmel a Magyarország északkeleti területein lévő műemlékek első világ1 9 fi háború alatti orosz pusztításáról. Az orosz hadsereg 1914. december l-jén foglalta el Bártfát. A szerző részletesen ismerteti a Szent Egyed templom felépítését és berendezéseit, ezeket még a betörés előtt biztonságba helyezték a Sárosvármegyei Múzeumban. Megtudjuk, hogy a régi városháza műkincsei és számos magántulajdon azonban elveszett. Fekete Elemér polgármester bátor fellépésével ugyan mentett meg műtárgyakat. Az oroszok első visszavonulása után a Múzeumok és Könyvtárak Főfelügyelősége már a Sárosvármegyei Múzeum régiségeit is Budapestre vitette, ahol azok Varjú Elemér, a Nemzeti Múzeum régiségtárának igazgatója kezelése alá kerültek. Bártfa könyvtárát is biztonságba helyezték. A város szomszédjai, Zboró és Makovicza (a Rákócziak egykori birtoka volt) templomai és magánházai is veszélyben voltak, az orosz tüzérség lőtte azokat. A telepü117 WlLDNER Ödön: A műemlékek gondozása és a háború. = Magyar Iparművészet. 1915. XVIII. évf., 275-279. Ismertetése: N. n.: A műemlékek gondozása és a háború. - Új Élet. 1915. X. évf. II. félév, 861-863. 118 Lásd: SEYDEWITZ, Ruth - SEYDEWITZ, Max: Hölgy hermelinnel Remekművek tragédiája. Corvina Kiadó, Bp., 1965, 11. 119 Az első világháborúban a németek lerohanták a semlegességét védő Belgiumot, és közben lerombolták a lőweni egyetemet. A versailles-i békeszerződés arra kötelezte a hadvesztőket, hogy az elpusztult egyetemi könyvtárt megfelelő értékű könyvekkel kártalanítsák. 120 DIVALD Kornél: Műemlékeink és a háború. = Budapesti Szemle. 1916, 469. sz., 111-124.
