A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)
FARKAS Kornél: Ingó műemlékvédelem a magyar szakirodalomban.
ralis jó befolyását, amely a gyönyörködtetés által az egyén boldogságához hozzájárul. A következő mondattal zár: „Soha ország pénzét jobban kamatolni nem látja, mint mellyet műgyüjteményekre fordít." Schedel Ferenc titoknok 1847. február 22-én intézett felszólítást a hazai műemlékek ügyében. 8 Felhívja a figyelmet arra, hogy amíg más nemzetek műemlékeik megőrzésére törekednek, addig a magyarok azokkal nem foglalkoznak. Ezért műemlékeink vagy az idő pusztítása miatt, vagy zsákmányként, vagy beolvasztás és pénzzé tétel útján elvesznek. Schedel a Magyar Tudományos Akadémia feladatává teszi a közvélemény figyelmének felhívását a műemlékek megóvására. Ehhez elengedhetetlennek tartja mindennemű műemlékek — köztük ingóságok is — felmérését, és azoknak egy magyar műtörténeti gyűjteményben való ismertetését. A Pesti Hírlap 1848. december 3-i számában közölte Kossuth Lajos műemlékvédelmi parancsát: „A tudományt harczok között sem szabad felejtenünk, sőt azt ápolni mindenkor kötelességünk — minél fogva Pest-Buda hatóságának, úgy a sánczolási munkák körül felállított ügyelőknek meghagyatik: miként szigorú vigyázattal legyenek a munka közben itt-ott találandó régiségekre és tárgyakra, legyenek azok egyes nagyobb, kisebb réz, vas, kő, agyag stb. eszközök vagy gyűrűk, pénzek, fegyverek, edények stb. azokat a leihely és mélység pontos feljegyzésével foglalják le a múzeum számára és az académia titoknokának (Borz-utca 222. sz. alatt) tegyenek róla jelentést. Pesten, november 30-án. Az Orsz. Honv. Bizottmány elnöke, Kossuth Lajos." 1860. október 16-án alakult meg a Magyar Tudományos Akadémia Archaeológiai Bizottsága, mint hivatalos műemlékvédelmi szerv. Feladata volt az emlékek: építészeti maradványok, ingó műemlékek, és az ásatások következtében előkerült leletek felkeresése, ismertetése és azok megőrzése. 10 Műemlékvédelemmel kapcsolatos jogi szabályozás ekkor még nem volt. 11 Rómer Flóris, az Akadémia kézirat- és éremtárának őre, az Archaeológiai Bizottság tagja 1861-ben adott be előterjesztést az okmány- és kéziratgyűjtemény növelésére az intézmény felé. Ebben megjelenik az ingó műemlékek védelmére vonatkozó korai három módozat. Egyrészt azok bekerülése közgyűjteménybe vétel vagy ajándékozás által, másrészt letétként — bár ezt a fogalmat még nem használja —, végül hiteles másolás útján. A második módozatban a műemlékek megőrzés és épen tartás végett, az Akadémia térítvénye és kezeskedése mellett, 7 I. m. 189. 8 SCHEDEL Ferenc: Felszólítás minden, a nemzeti becsületet szívén viselő magyarhoz a hazai műemlékek ügyében. = Honderű. 1847. I. félévi folyam 13. sz., 245-246., illetve A hazai műemlékek ügyében. = Pesti Hírlap. 1847. 854. sz., 205. 9 Z. L.: Kossuth műemlékvédelmi parancsa 1848-ban Pesten. - Művészettörténeti Értesítő. 1952. I. évf. 142. 10 Az Archaeológiai Bizottság teendőiről. - Budapesti Szemle. 1863. XVII. kötet, 184-188., 1863. XVIII. kötet 132-133., 1864. XLX. kötet 347-352. 11 Ezen időszak műemlékvédelméről bővebben lásd: VALTER Hona: A Magyar Tudományos Akadémia Archaeológiai Bizottsága és annak működése (1858-1872). In: Bardoly István Haris Andrea (szerk.): A magyar műemlékvédelem korszakai. Művészettörténet — Műemlékvédelem IX, Országos Műemlékvédelmi Hivatal, Bp. 1996, 69-77. 12 Rómer Flóris a műemlékekről - Budapesti Szemle. 1861. XIII. kötet, 347-348.
