A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

LENGYEL András: Egy Tömörkény-kötet kiadástörténetéhez. Vízenjárók és kétkezi munkások (1902)

Az a magasrendű tragikum pedig, amely az életmű legjobb darabjaiban, s e kötétben is megjelenik, s amelyet Németh G. Béla egyenesen értelmezése centrumába állított, sokáig nem kapott kritikai megerősítést. De Tömörkénynek az általa megjelenített világgal való emberi azonosulása, humánuma és harmónia igénye még a „hivatalos" recepció félreértelmezésein is keresztülhatolt, s ez önmagában is megmagyarázza kortárs-olvasói rokonszenvét: olvasottságát. írói teljesítménye külön értéke, hogy az a tárgyias ábrázolás, amely a „kivesző világ" megjelenítésében jelentkezik nála, mintegy „szociológiai" alapot, társadalmi önismeretet kínál egy nem-deformatív modernitás lehetőségének ébrentartásához. Egy olyan potenciális modern út próbálgatásához, amelyet a reálisan létező magyar modernitás dinamikája ugyan újra s újra szertefoszlat, de amely a tapasztalatok szerint igényként „örök": újra s újra jelentkezik. 7 A könyv közvetlen utóéletéhez tartozik, hogy a Szegedi Napló, újévi éves áttekintése keretében már 1902. január 1-én a szegedi könyvtermés kontextusában értelmezte a könyvet.

34 „Az 1901. évben Szegeden a következő irodalmi művek jelentek meg időrend szerint: Hegedűs Pál: Délafrikai kérdés. (Tanulmány.) Szegedi Napló: Talpra magyar! (Szavaló-könyv.) Irányi Dezső: Délibábos ég alatt. (Novella-kötet.) Szilágyi Lajos: A kis Margó. (Novella kötet.) Kulinyi Zsigmond: Szeged újkora. (Monográfia.) Sümegi Kálmán: Foszlányok. (Novella-kötet.) Kovács János: Szeged és népe, (Etnográfiai mű.) Szabó Ferenc: Megsemmisült remények. (Regény.) Tömörkény István: Vízenjárók és kétkezi munkások." E rövid, bár néhány fontos művet (Hegedűs, Kulinyi) is tartalmazó lista ékköve, nem kétséges, Tömörkény műve. Minden szempontból magasan kiemelkedik a mezőnyből: messze több, mint mégoly sikerült lokális mű. Megítélésének egyedül lehetséges konrextusa a magyar irodalom egésze. A könyv azonban alighanem mérsékelten fogyott: a kiadónak nem volt bejáratott, hatékony terjesztő-rendszere. A Napló 1902. február 6-án így keretes hirdetésben

35 népszerűsítette a művet: „Megjelent Tömörkény István új könyve, a »Vízenjárók és Kétkezi munkasok«, melyet a Szegedi Napló szerkesztősége adott ki. A szép kiállítású, vaskos mű 2 korona 40 fillér árban a Szegedi Napló szerkesztőségében kapható." Február 8-án pedig — érdekes és jellemző módon — a Szerkesztői üzenetekben bukkant föl a könyv:

36 „K. F. Budapest. Tömörkény István »Vizenjarok és kétkezi munkasok« kötete a Szegedi Napló szerkesztőségénél rendelhető meg. Könyvárusoknál is megrendelheti a könyvet, ha ezek a kiadószerkesztőségnél beszerzik." S talán ugyancsak Tömörkény kötetére vonatkozik 33 Németh G. Béla: Az élet profan liturgiája. Tömörkény István. In: Hajnali sötétben. la memóriám Tömörkény István. Val., szerk., összeáll. Lengyel András. Bp. 2005. 311-327. 34 Vö. Szegedi Napló, 1902. jan. 1. 5. 35 Vö. Szegedi Napló, 1902. febr. 6. 7. 36 Vö. Szegedi Napló, 1902. febr. 8. 9.