A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

LENGYEL András: Egy Tömörkény-kötet kiadástörténetéhez. Vízenjárók és kétkezi munkások (1902)

A december 18-i fölhívást a lap még kétszer megismételte: 21-én és 25-én, kara97 esonykor. (Ez utóbbi közlemény fölvezető szövege eltér az első kettőtől, de a könyvre vonatkozó rész itt is azonos: még a sajtóhiba is ismétlődik, azaz azonos szedésről nyomták.) A december 25-i szám egy másik, e könyvet is érintő anyagából tudjuk, a könyv aznap már készen is volt, sőt az előfizetők karácsonyi ajándékul már meg is kapták. A Szegedi Napló karácsonya című aznapi közleményben ugyanis ezt olvashatjuk: „A Szegedi Napló szerkesztősége és kiadóhivatala a szokásos szeretettel és gondossággal készítette el most is azon karácsonyi ajándékait, melyeket az ünnep reggelén vesz az olvasó. A negyedszázados Napló igazán nem is hálálhatja meg hű közönségének jóságát, támogatását ez alkalommal mással, mint a karácsonyi ajándékok figyelmes, gondos elkészítésével, így hát természetes, hogy sem a szerkesztőség, sem kiadóhivatal nem kímélte a rendelkezésére álló eszközöket, hogy az újság közönségét fokozott szépségű és ha lehet, az eddigieket meghaladó értékű karácsonyi ajándékokkal üdvözölje a szeretet ünnepén." S a fő ajándék, kiderül a szövegből, ezúttal Tömörkény műve lett. „Az volt a gondolatunk, hogy a szegedi közönségnek mivel sem okozhatunk nagyobb örömet, mintha a szegedi népélet kitűnő rajzolójának, Tömörkény Istvánnak legszebb, legértékesebb újabb munkáit díszes kötetbe gyűjtve adjuk karácsonyi könyvül Úgy hisszük, hogy ez a gondolatunk elösmeréssel fog találkozni, annyival is inkább, mert Tömörkény Istvánnak ez új hatalmas műve nemcsak tartalmára nézve, de díszes külsejénél fogva is egyike az idei legszebb, legértékesebb karácsonyi műveknek." „A több mint 200 oldalas díszmű nagy nyolczadrét alakú impozáns könyv, dúsan aranyozott, czímképes olajzöld vászonkötésben."

29 A Napló előfizetésgyűjtő akciója természetesen ezt követően is folyt tovább, így december 29-én, A t. olvasóközönséghez intézett fölhívásban továbbra is a december 18-án meghirdetett föltételek mellett ajánlották az olvasók figyelmébe Tömörkény könyvét.

30 „Előfizetések legczélszerűbben postautalványon a Szegedi napló kiadóhivatalához: Szeged, Dugonics-tér 12. czimezendők." 6 A kötet, amely sok huzavona után 1901 karácsonyára megjelent, érett, súlyos kötet: Tömörkény talán legjobb könyve. Nyomdai kivitele furcsa kettősséget Ol mutat: masszív, profi „műipari" termék, bele van rakva anyag és munka. A betűk jól olvasható, tiszta nyomású tipográfiai képet adnak, a kötészeti munka is időálló, az „eredmény" máig is egyben van, nem esik szét lapjaira. De az ízlés, 27 A „Szegedi Napló" karácsonya. Előfizetőinknek. Szegedi Napló, 1901. dec. 21. 3-4., A t. olvasóközönséghez. Szegedi Napló, 1901. dec. 25. 5-6. (itt a Tömörkényre vonatkozó rész: 6,). 28 A Szegedi Napló karácsonya. Szegedi Napló, 1901. dec. 25. 6-7. 29 Uo. 30 A t. olvasóközönséghez. Szegedi Napló, 1901. dec. 29. 5. 31 A könyv leírását, értelemszerűen, magáról a könyvről adom: Tömörkény István: Vízenjárók és kétkezi Jtumkasok. Szeged, 1902. Engel Lajos könyvnyomdája.