A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

BÁLINT László: Dadi Imre, a kommunista funkcionárius

dezték a kinti tartózkodását, Letartóztatásba kerültek, „mint a csehszlovák nép ellenségei". Péter Gábor ekkor még szabadlábon volt, az ÁVH nagyhatalmú vezetőjeként funkcionált, bár jó félévvel később ő meg a magyar nép ellenségeként került letartóztatásba. Ezért neki továbbította Dadi Imre újabb levelét Kovács István, az MDP KV PTO vezetője a következő megjegyzéssel: „Péter elvtárs! Rákosi elvtárs javaslatára megküldöm Dadi Imre levelét azzal, hogy Rákosi elvtárs javaslatot kér, mit csináljunk. (Leghelyesebb lenne hazahozni és lefogni.)"

87 Péter Gabor magáévá tette a zárójelben tett ötletet és javasolta Dadi Imre kérésének teljesítését, hazahozatalát és Őrizetbe vételét, sőt a koncepcionált gyanúval is előállt, mert „feltehetően Jugoszláviában beszervezték ... és az sincs kizárva, hogy szentesi cselekedeteivel is ártani akart a pártnak." Rákosi Mátyás tetszését elnyerte a javaslat és Dadi Imrét 1952. július 17-én az AVH hazahozta Sturovóból és azonnal őrizetbe is vette. Ezzel végetért Dadi Imre emigrációja és kezdetét vette itthoni meghurcolása. AZ ÁVH FOGSÁGÁBAN A kitűzött cél az volt, hogy ha másként nem, hát valamilyen koholt gyanú és vád alapján Dadi Imrét tartósan sikerüljön távol tartani a hazai közélettől. A legbiztosabb és legcélravezetőbb módszernek a bírósági elítéltetése és hosszú időre börtönbe záratása látszott. Az UDB által beszervezés azonban hamarosan lekerült a gyanúsítási listáról. Valami mást kellett kitalálni. A kommunisták egymás közötti leszámolásának folyamatában újból és újból előkerült a félreállítandókkal kapcsolatban az illegális mozgalom időszakában a horthysta rendőrség részére végzett besúgás gyanúja-vádja. Más használhatóbb ötlet nem lévén, ezt a módszert vették elő a konstruált ügyek és perek kelléktárából. Talán azért is erre került sor, mert Lakos József meggyilkolása után Szentesen is, de magasabb pártkörökben is gyakran tettek célzásokat Dadi esetleges besúgói múltjáról. Többek szerint Lakos József végleges elnémítása azért volt érdeke Dadinak, mert a volt rendőrkapitány tudott a szégyenteljes — bűnözői és besúgói -- múltjáról. A kémkedési gyanú helyett tehát a besúgói gyanú került előtérbe. A fennmaradt dokumentumok szerint ennek két esetét — módozatát — vizsgálta az ÁVH. Az egyik szerint 1944 tavaszán, amikor Dadi Imre őrizetbe került, a rendőrségi kihallgatása soránn elárulta Mikecz Jánost, Vecseri Bálintot és Kádár Sándort, mint a KMP Szentesen élő tagjait. Ennek következménye az lett, hogy Mikeczet és társait, mint illegális kommunistákat a rendőrség őrizetbe vette, majd internálta valamennyiüket. Ez akkor, a német megszállás után, nem a szentesi rendőrség kezdeményezésére történt, hanem központi utasításra. Dadi Imre is őrizetbe került, ám őt a kihallgatása után hamarosan szabadlábra he8C Uo. 87 Uo. 88 Uo.