A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

BÁLINT László: Dadi Imre, a kommunista funkcionárius

halyt,

54 Bozó Rozáliát,

55 Milosev Demetert, Katona Lászlót — „utóbbi kettő nyilas párttagok voltak"

56 — Gila Rókust

57 és Obrátka Erzsébetet „a kommunista párt női tagozatának elnöknőjét aki irányította a tömeget".

58 Miközben a felheccelt emberek hangoskodó, garázdálkodó csoportja a község utcáit járta, az MKP szegvári vezetői is próbálták befolyásolni, irányítani az eseményeket. Szűcs Ferenc

59 vallomása szerint „jött egy ismerősöm és mondta, hogy azonnal menjünk a pártba. ... A pártban levő emberek a Szegvári Kendergyárba utasítottak bennünket. ... A gyár igazgatóját a rendőrségre kísértük be. Útközben Szeri nevű ember biztatta társait, hogy ütni kell az igazgatót. En a biztatásra a nálam levő bottal az igazgató fejére ütöttem."

60 A következő kiszemelt Schmidt Miklós

61 volt. Schmidt és a felesége nem volt otthon, amikor a randalírozó tömeg a lakásán kereste. Az egyik szomszédnál találtak rájuk. Hazakísérték őket és ott Gila Rókus közölte a bűnüket: Kitúrták a lakásából Szarka Mihályt. Ez azonban nem teljesen felelt meg a valóságnak. Schmidtéknek volt egy házuk Szegváron, amelyet a front közeledtével lezártak és magára hagytak, ők elmenekültek. Az említett Szarka és egy Csizmadia nevű társa föltörték a házat és beköltöztek. Amikor a háború végét követően Schmidték hazatértek Szegvárra, csak nagy nehézségek árán és több hónapon át tartó huzavona után tudták visszaszerezni a saját házukat. Ez a bűn tehát nem volt bűn! Kellett valami mást találni. Gila Rókus hangosan kérdezte: Kinek van panasza az igazgató ellen? Kosztolányi Ferenc

62 jelentkezett és ezzel kapcsolatban így vallott: „En is követeltem azonnali eltávolítását, ... mert ezelőtt 15 évvel engem, mint leventét leszidott."

63 Ez elegendő is volt a népítélet kimondásához: A Schmidtházaspár 10 perc alatt hagyja el a községt. Ki is kísérték őket a település határáig, búcsút is vettek tőlük: „Most már azt sem bánják, ha az árokparton hálunk."

64 A 100-150 fős tömeg hamarosan rárontott Farkas Józsefékre.

65 Velük is közölték, hogy 10 percen belül hagyják el a házat és a községet. „A lakásból a tüntetők különböző értéktárgyakat vittek el. Bennünket botokkal felszerelve kísértek ki a lakásból és mindaddig a nyomunkban voltak, amíg kocsira nem szálltunk. ... Eltávozásunk után néhány napra éj folyamán 2 db. hízó sertésünket ellopták"

66 — olvasható Farkas József vallomásában. A felbőszült emberek valakinek az ötlete nyomán ezután a szegvári rendőrség épületéhez vonultak. Puskás Nagy Mihályné vallomása szerint a „rendőrség épületébe a nyitott kapun keresztül vonultunk be. ... A folyosón ... a tömeggel együtt 54 Puskás Nagy Mihály (Szegvár 1902) jószágkereskedő foglalkozású, szegvári lakos. Uo. 55 Puskás Nagy Müiályné sz. Bozó Rozália (1910) szegvári lakos. Uo. 56 Uo. 57 Gila Rókus (Szegvár 1908) földműves foglalkozású szegvári lakos. Uo. 58 Uo. 59 Szűcs Ferenc (Szegvár 1909) napszámos foglalkozású szegvári lakos. Uo. 60 Uo. 61 Schmidt Miklós (Nagymezsény, 1946-ban 62 éves) nyugdíjas iskolaigazgató, szegvári lakos. Uo. 62 Kosztolányi Ferenc (Szegvár 1910) kubikus foglalkozású, szegvári lakos. Uo. 63 Uo. 64 Uo. 65 Farkas József (Tiszaújfalu, 1946-ban 48 éves) gazdálkodó foglalkozású, szegvári lakos. Uo. 66 Uo.