A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

BÁLINT László: Dadi Imre, a kommunista funkcionárius

azt is kijelentettem, hogy nem fogok templomban esküdni és ha gyermekem lesz, azt forradalmárnak fogom nevelni. Az ilyen témákról feleségem bátyjával több alkalommal komoly vitába kerültem. Valószínűnek tartom, hogy ennek következményeként ... anyósom kiutasított és megtiltotta a lányával való találkozást. Kijelentette, hogy nem adja hozzám a lányát Ennek ellenére feleségül vettem"." Feltehető azonban, hogy a feleség családjának nem csupán az ateistasága és forradalmársága miatt volt kifogása Dadi Imre ellen. A BM III/2 Osztály (a politikai nyomozószervek országos nyilvántartó központja) egyik 1962 szeptemberi jelentése szerint Dadi Imre „ellen a Horthy rendszerben több köztörvényes bűncselekmény miatt volt eljárás".' Ezek közül azonban csupán egyet sikerült konkretizálni: 1932-ben Szegeden a bíróság 6 hónapi börtönre ítélte csalás és okirathamisítás bűntette miatt. Tehát mindössze 19 éves és már megismerte a börtönvilágot. Ennek az elítélésnek is és a többi hasonlónak is a részletes dokumentációja a háború alatt megsemmisült. A család által ellenzett házasságkötés miatt a bosszú sem maradt el. Az 1942-ben már visszaeső köztörvényes bűnelkövető Dadi Imrét az anyósa feljelentette a szentesi rendőrségen, mint baloldali magatartású személyt. A következmény az lett, hogy rendőrhatósági felügyelet alá helyezték, REF es lett. Meghatározott időnként jelentkeznie kellett a rendőrségen és az életvitelével kapcsolatban is be kellett tartani különféle szigorító előírásokat. Előfordult az is, hogy a szentesi detektívek ellenőrizték a lakásán Dadi Imrét, hol Udvarhelyi Ferenc,

4 hol Lakos József.

5 A szentesi rendőrségen a szovjet megszállás előtt csak egy négy főből álló detektív csoport működött, amely a köztörvényes és a politikai ügyekben egyaránt eljárt. A városi rendőrségen nem volt tehát külön politikai ügyekkel foglalkozó részleg, nem voltak külön politikai detektívek. Éppen ezért tévedés, sőt, nyilvánvalóan szándékos félrevezetés az, hogy a szentesi detektíveket — elsősorban Lakos Józsefet — a későbbiek során következetesen politikai detektívként emlegették. 2 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁSZTL) V-93039. 3 Uo. 4 Udvarhelyi Ferenc (Szentes 1896) rendőri szolgálatot 1919-től teljesített, 1924-től Szentesen. 1944-től ő volt a szentesi városi rendőrkapitányság detektív csoportjának a vezetője. A háború után a rendőrségtől eltávobtották, majd még az 1950-esévek közepén is az államvédelmi szolgálat szoros operatív ellenőrzése alatt tartotta. ÁSZTL V-93039. 5 Lakos József (Szentes 1913) apja tanító volt, 1919-ben álh'tólag vöröskatona, testvérei a háború előtt és alatt katonatisztek. Tagja lett a Turul Bajtársi Szövetségnek. 1936 és 1938 között újságíró volt Szentesen. 1939-től detektívként szolgált a városi rendőrségen. 1944. október 13-tól a szovjet parancsnokság által kinevezett rendőrkapitány lett Szentesen. A kinevezését hamarosan a belügyminiszter is tudomásul vette. A helyi kommunista vezetés azonban 1945 áprüisában eltávolította a rendőrkapitányi beosztásból, „mint fasisztát... őrizetbe vették", majd internálták. Politikatörténeti Intézet Levéltára (PTL) 274.f.l5.csop.66.ö.e., 283.f.27.csop.263.ö.e.