A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

KUNSTÁR Csaba: Lakos-gyilkosság: Politikai krimi Szentesen

sergett Izsák András, hogy a derék szentesieket jobban érdekelte a vasárnapi ebéd, mint a lincselés. A nyilvános kudarc után a kommunista politikus arra utasította a szentesi R-gárda tagjait, hogy éjszakai terrorakcióként gyilkoljak meg Lakos Józsefet. „1946 tavaszán Dadi Imre, aki akkor a pártbizottság titkára volt, megbeszélte a szentesi rendőrkapitányság és a politikai osztály vezetőjével, valamint néhány beosztottjával és a helyi újság szerkesztőjével, hogy Lakos Józsefet valamilyen úton-módon félreállítják az útból. Az egykor szigorúan titkos dokumentumokból kiderült, hogy a rendőrség tudott a merénylet előkészületeiről. Sőt, a helyi újság szerkesztőjének az volt a fel­adata, hogy a gyilkosságot megelőzően cikkeivel Lakos József ellen uszítson, el­lenszenvessé téve a helyi lakosok előtt. Míg az egykori detektív a közkórház idegosztályán feküdt, addig a szentesi kommunisták első lépésként egy önmerényletet követtek el. 1946. február 22-én pénteken, a pártbizottság pincéjében, Dadi Imre kalapját keresztül lőtték, majd a sötétedés beálltával a kórház környékén több lövést adtak le. Dadi — hogy jól alakítsa az áldozat szerepét — hasra vetette magát a földön, majd zihálva, telefonon jelentette a rendőrségen, hogy a kórházból rálőttek, és szerinte csak Lakos lehetett. A színjáték következő felvonása az volt, amikor vasárnap a Magyar Alföld című lap már egy „fasiszta banda garázdálkodásával" riogatta a városlakókat azzal a címmel, hogy Gyilkos merényietet kíséreltek meg Dadi Imre képviselő ellen. „A választásokat megelőzően a mai napig számtalan fenyegető levéllel árasz­tottak el a szentesi fasiszták úgy látszik józan észre térni nem akaró maradványai — mondta Dadi Imre képviselő. — Ezek a minősíthetetlen hangú levelek természe­tesen a legkevésbé befolyásoltak munkámban. Sosem képzeltem el, hogy leve­leknél tovább merjenek menni ezek az inforióris patkányok [sic!], bár a válasz­tások előtt egyszer már megtámadtak és le akartak ütni. Ez az aljas merénylet bebizonyította nemcsak számomra, hanem pártom minden egyes tagjának, hogy az általam előttünk több ízben ismertetett fenyegető levelek nemcsak üres szó­lamok voltak. Végeredményben a merénylet meghiúsult. Csupán kalapom szen­védett súlyos sérüléseket." Dadi ezzel a gátlástalan csibész nyilatkozatával foly­tatja az általa dirigált tragikomédiát. A cikkben magabiztosan üzen virtuális ellenségeinek, hogy nem fél, és harcra hívja a dolgozó tömegeket. „Mindenki, aki a dolgozók érdekét őszintén szívén viseli, erre az aljas merényletre válaszul még inkább megfogadja, hogy addig fog dolgozni a reakció teljes kiirtásán, amíg csak egy hírmondója is lesz." 23 Két héttel később — március 7-én 24 éjjel — a szentesi R-gárda tagjai behatoltak a kórházba, és agyonlőtték a 33 éves Lakos Józsefet. 21 ASZTL V-93039 Köteles István, a Belügyminisztérium 111. Főcsoportfőnökség 1 osztályának alez­redesének jelentése (1962.október 11.) 22 Magyar Alföld, 1946. 02. 24. 23 Uo. 24 Ugyanezen a napon, 1946. március 7-én Szegváron egy tömegmegmozdulás zajlott le, ahol Gila Rókus és társai erőszakos bűncselekményeket követtek ei a reakció felszámolásának jelszavával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom