A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

VlNCZE Gábor: „A rendőrségi és népbírósági eljárások... egyre több lelkészi személyre terjednek ki". Egyházi személyek elleni hatósági eljárások a Békés-Bánáti Református Egyházmegyében (1945-1948)

népbíróságoknak az egyházi személyiségek elleni eljárása miatt, és kérték, hogy vegyék figyelembe, hogy olyan korszakban hangoztak el az inkriminált mondatok, amikor még a szovjetellenesség nem volt bűncselekmény, (lásd a leánygimnázium igazgatójának és tanárának esetét), mert a népbírák sok esetben rosszindulatú följelentéseket is tényként kezeltek, a valóság kiderítését politikai elfogultságaik akadályozták meg. Tárkány Szűcs József

37 esete a korszakban mondhatni tipikusnak tekinthető: egyéni bosszú áldozatává vált. A harmincas években több alföldi mezővárosban volt segédlelkész, majd 1942-ben a Királyhágó tövében fekvő Csúcsára került szórványlelkésznek. 1944 tavaszán megkapta a behívóját a honvédségbe. Március 30-án bevonult a nagyváradi csapatkórházba, ahol főhadnagyi rangban tábori lelkész lett. Kórháza decemberben Budapestre költözött, ott esett orosz fogságba 1945 januárjában. A „felszabadítók" Budapesten hamarosan elengedték, ám nem maradt sokáig szabadlábon. Miután hazaérkezett, a helyi politikai rendőrség 1945. május 28 án letartóztatta, így került május 31-én a Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitánysága Politikai Rendészeti Osztályának őrizetébe, mint „emberek elhurcolásával gyanúsított". A följelentő egy nagyváradi születésű, zsidó származású illető, Frisch Márton volt, aki azt állította, hogy a tábori lelkésznek köszönheti, hogy 1945. január 4-én a Városház utcai ún. nyilasházba került, ahol agyba-főbe verték, végül csak csodával határos módon úszta meg a kivégzését. Frisch azt a mesét adta elő az utólag, 1946. január 7-én fölvett tanúvallomási jegyzőkönyvben, hogy álnéven a Pajor Szanatóriumban bujkált egészen addig, míg 1944. december 26-án be nem költözött oda a 25. Tábori Kórház, melyhez Tárkány Szűcs is tartozott. Ezután keletkezett a konfliktusuk, ugyanis szinte rendszeresen elromlott a kórház kazánja, amit neki kellett volna megjavítani, ezért a főhadnagy-tábori lelkész a kórházparancsnok utasítására „szabotálás" gyanúja miatt előállíttatta, és így került a Városház utcai nyüasházba.

38 (A tárgyaláson kiderült, hogy a tábori lelkész — elöljárójának parancsát teljesítve — nem is a nyilasházba kísértette, hanem a Ludovikán lévő bevonulási központba, onnan került a nyüasok kezére.) A kényszervallatáson átesett lelkész iratcsomóját június 12-én tették át a népügyészségre, mely a vádiratot két nappal később fogalmazta meg. Első fokon a fővárosi IX. kerületi népbíróság dr. Kajcsa Andor-vezette tanácsa 1945. október 25-én a Nb. IX. 1993/1945/4. sz. ítéletében, a Nbnov. 9. §. d. pontjára

39 történt hi37 Tárkány Szűcs József (Hódmezővásárhely, 1908.-Buj, 1971.) a harmincas években több alföldi egyházközségben szolgált segédlelkészként. A 2. bécsi döntés után előbb a szilagysági Kémerbe került, majd 1942 októberétől Csúcsán szolgált, innen hívták be katonának. 1948 októberéig Hódmezővásárhelyen mint menekült lelkész kisegítő szolgálatokat látott el (már amikor szabadlábon volt). 1949 áprüisában megválasztották Vásárhely külterülete, Gorzsa-Kopáncs lelkipásztorává. Innen — politikai okok miatt — Péter János 1953 őszén elhelyeztette a nyírségi Encsencsre. Mivel itt részt vett az '56-os forradalom eseményeiben, 1958 márciusában internálták, Tökölről egy év múlva szabadult. Ezt követően Bartha Tibor püspök — büntetésből — 1959 őszén a Nyíregyháza melletti Buj-ra száműzte, ott is hunyt el. 38 BFL, Tárkány Szűcs József népbírósági perének iratai Nb. 1993/1945. 14. 39 Nbnov. = a népbíróságokról szóló 81/1945. M.E. rendeletet módosító „novella", azax az 1440/1945. ME. rendelet. A végzésben olvasható 9. §. d. pontjára történő hivatkozás csak elírás