A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)
ORBÁN Imre: A házassági hirdetések alóli fölmentések Kiszomboron a polgári anyakönyvezés bevezetésétől a kommunista diktatúráig
rában." Ldb A viszonyok annyira összekavarodtak, hogy még a Szegeddel való •ton érintkezés is lehetetlenné vált. Ezért az orosz megszállás első idejében, 1944 októbere és 1945 áprilisa között a különböző fölmentéseket, így a lúrdetések alóli fölmenést is, mint püspöki helynök a makói plébános adta meg. Kleitsch Mátyás 1944. november 7-én így írt Csepregi Imre makói plébánosnak: híveim „e hét végén szeretnének az itteni plébániatemplomban megesküdni Állami anyakönyvi hivatal Kiszomboron ezidő szerint nincs, csak egyházi házasságot köthetnek. A Ce/C 139 1061. can. szerint előírt reverzálist előttem megkötötték, más házassági akadály nincs. A vőlegény ugyan nem az én hívem, de jelenleg itt tartózkodik néhány napig, a mostani körülmények között a menyasszony nem mehet Szegedre, ezért Kiszomboron szeretnének esküdni és alázattal kérnek kegyes fölmentést s vegyes vallás és a hirdetések alól. " 140 Csepregi prelátushoz több hasonló, a II. és III. hirdetés alóli fölmentési kérelem érkezett a „rendkívül helyzetre" hivatkozva. A fölmentéseket a prelátus mindig megadta. A háború befejezése után további nehéz idők köszöntöttek a falura. Míg az I. világháború végeztével a hirdetések területén (is) visszaállt a korábbi idők szokása, a II. világháborút követően — bár a vallási élet az élénkülés jeleit mutatta — a hirdetések terén ez a „visszarendeződés" vontatottabban haladt. Kleitsch Mátyás föl is hívta a csanádi püspök figyelmét arra, miszerint a házasulandók nincsenek tekintettel az egyházi törvényekre, kész tények elé állítják a plébániát: „Kezd lábra kapni ez a szokás, mert a polgári hirdetések elengedésért átsétálnak Makóra az alispáni hivatalba, és ezzel kész tények elé állítják az egyházat." 14 A püspök bíztatott a szigorúbb föllépésre. 1948. augusztus 27-én, már a kommunista diktatúra alatti folyamatokat is ismerve így írt Hamvas püspök kiszombori plébánosának: „legyünk csak szigorúbbak és inkább tagadjuk meg egy-két esetben a gyors esketést, semmint, hogy az egyházi fegyelem lazuljon és a könnyelmű házasságok száma még inkább megnövekedjék." Az intelem foganatjának Kiszomboron semmi nyomát nem találtuk. A háború sok szenvedést, anyagi nehézségeket hozott. Az átvonuló front, az idegen megszállás súlyos veszteségekkel járt a közösség számára. A falu lakói közül számosan hősi halált haltak a frontokon, mások eltűntek vagy fogságba estek, és ott vesztették életüket az embertelen körülmények között. Nem egyszer bizonytalan, sőt kétséges volt, vajon a távollévő férj él-e még. Nem volt egyértelmű, 136 Ek. I. 1944.27. 137 Hamvas András csanádi püspök által használt fordulat. 138 Kiszombor VII. Esketettek anyakönyve 1901-1948 229-230. 1. A viszonyok zavarosságára jellemző, hogy Hamvas püspöknek 1946 szeptemberében arra kellett fölhívnia a kiszombori plébános figyelmét, hogy a fölmentések engedélyezése körül nem tartották be a törvényességet: „Nb! [nota bene, jól jegyezd meg] Felterjesztésében nem értem azt, hogy június 28-án ebben az évben Csepregi Imre prelátus-plébános milyen alapon adott a fenti jegyeseknek felmentést? Püspöki juris dictiója már régen nincs! Ez csak az orosz megszállás első idejébe volt. " Ek.I.1946.28.a 139 Corpus Iuris Canonici 140 Ek.I.1944.28.a 141 Ek.I.1946.15. 142 Ek.1.1948.28.
