A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

ORBÁN Imre: A házassági hirdetések alóli fölmentések Kiszomboron a polgári anyakönyvezés bevezetésétől a kommunista diktatúráig

A II. világháború A II. világháború évei nem eredményezték a házasságok olyan drasztikus csökkenését, mint azt 1915-16- 17-ben láttuk. Sokkal inkább megszaporodott viszont a felmentések száma. Ennek aránya 1943-ban az összes házasságkötés esetében már meghaladta a 45 %-ot. Év Házasságot kötött párok Hirdetés alól fölmentett párok 1941 39 4 10,2 % 1942 29 4 13,8 % 1943 31 14 45,2 % 1944 26 9 34,7 % 1945 47 12 25,5 % Az idő ebben a világégésben sem tette lehetővé a háromszori hirdetéseket. Ha lehetett, megtörtént ugyan az I. hirdetés, de a II. és a III. alól már mindenképpen fölmentést kellett kérni. A háború első éveiben, míg a frontok távol voltak, a bevonulás, a rövid szabadság volt az az indok, melyek szükségessé tették a hirdetések elhagyását. Kleitsch Mátyás plébános erről így írt 1941-ben: híveim „alázattal kérnek fölmentést a II. és a III. házassági hirdetés alól. A vőlegény t. i. csak most kaphat szabadságot pünkösdkor, amikor még csak az első hirdetést eszközöltem. b131 Vagy: „a vőlegény katonai beosztása miatt csak most kaphat szabadságot. Alázattal kérek részükre fölmentést a 3 hirdetés alól. "

132 1944-ben pedig: „A vőlegényt besorozták katonának, s úgy hírlik, hogy hamarosan be kell vonulnia, ezért szeretnék megkötni a házasságot, amint megérkezik a dispenzáció. A helyzet gyökeres megváltozott a front közeledtével. Az állami hivatalok nem működtek. A rend fölbomlott, a zűrzavar egyre nőtt. A fölmentések beszerzése lehetetlenné vált. „Kiszombor mint harctér mindentől elszakítva, sem püspöki dispenzáció, sem polgári reversalis nem szerezhető be" olvasható 1944-es az anyakönyvi bejegyzés.

134 A front közeledtével kialakult rendkívüli körülményeket jellemzi az egyik plébániától érkezett hirdetési megkereső levél megjegyzése: „hogy Plébános Úr óhajtja vagy nem hirdetni, szíves belátására bízom" 1894. október 1-je óta először olyan eset is előfordult, hogy polgári házasságkötés nélkül, pusztán csak egyházi esküvő történt. Ezt jegyezte föl a plébános: „Az ellenséges orosz hadsereg közeledése elől elmenekült állami anyakönyvi hivatal hiányában polgári házasság nélkül kötöttek egyházi házasságot 1944. szeptember 28-án. Kísérő zenét szolgáltatott az ágyúdörgés és géppuska ropogása a Maros felől Makó hatá131 Ek.I.1941.42. 132 Ek.I.1941.63. 133 Ek. I. 1944.19.a 134 Kiszombor VIII. Esketettek anyakönyve 1949- 229. 1. Ek. I. 1944.24.D. 135 Az egyébként rendkívül lelkiismeretes Kleitsch plébános természetesen óhajtott a hirdetést még ilyen rendkívüli körülmények között is, mikor Kiszombor harctérré változott. Ek.I.1944.24.b