A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)
ORBÁN Imre: A házassági hirdetések alóli fölmentések Kiszomboron a polgári anyakönyvezés bevezetésétől a kommunista diktatúráig
bevonulás közelsége nem tette lehetővé a várakozást. A házasságok csak hirdetések nélkül jöhettek létre, és a püspökség olykor csak utólag adhatta meg ezek alól a fölmentést. (IV. függelék 10.) Ilyen, tipikusnak nevezhető ügyben írt fölmentési kérelmet Kleitsch Mátyás plébános 1939. szeptember 23-án egy 22 éves vőlegény és 19 éves menyasszonya érdekében: „híveim egymást házasságra eljegyezték és miután a vőlegény október 1.-én katonai szolgálatra fog bevonulni, ezt megelőzőleg szeretnének megesküdni. Ez okból alázattal kérem a Főtisztelendő Püspöki Hatóságot, legyen kegyes részükre a háromszori hirdetés alól fölmentést adni. " Házassági akadály nem állt fönn, ezért a fölmentés már szeptember 25-én megérkezett. 114 A katonai behívást követően a törvénytelen együttélések vagy vadházasságok kapcsán keletkezett fölmentési kérelmek adatokban gazdagabbak. 1938-ban például egy kiszombori cigány férfit hívtak be katonai szolgálatra. 0 ekkor élettársával már hat éve lakott együtt, két gyermekük született. A behívóparancs hatására minden szinten rendezni akarták együttélésüket, ezért előbb polgári házasságot kötöttek, majd megjelentek a plébánián, és bejelentették azonnali házasságkötési szándékukat. A plébános ismertette ennek törvényes követelményeit, mire szinte „háborús hangulat" alakult ki a plébánián. A plébános végül engedett. Hozzájárult a házasságkötéshez, de, ahogy írta, nem a háborús hangulat miatt, hanem azzal a megokolással, miszerint azt mondták, „hogyha elküldöm őket esketés nélkül, többé nem látom őket." Utólag a házassági hirdetések alól fölmentést kaptak. 115 Ismerünk több olyan együttélést, melyek szülői ellenzés mellett jöttek létre, és már hosszabb ideje tartottak. Rendezésüknek több oka lehetett, mely okok közül az egyik a katonai behívó. Mint ahogy már említettük a behívottak esetében könnyű volt a gyors polgári házasságkötéshez szükséges alispáni fölmentés beszerzése, ezért a plébános hirdetések nélkül volt kénytelen összeadni a feleket, hisz ellenkező esetben egyházi házasságkötésre nem is került volna sor. 116 A gyakorlat a II. vüágháború után is folytatódott. 1945. április 2-án, már a front elvonulása után, az újonnan megszervezett határvadászokhoz behívott 25 éves férfi és 17 éves menyasszonya kérte a gyors házasságkötést. A plébánosnak nem volt választási lehetősége. „Miután [a jegyesek] hirdetések nélkül megkötötték a polgári házasságot, kénytelen voltam őket hirdetések nélkül egyházilag is megesketni," — írta. 1946. február 26-án egy tényleges katonai szolgálatot teljesítő 11 V katona kért fölmentést, mert „mindennap várja áthelyezését." A katonai szolgálat kapcsán sajátos helyzetet jelentett, ha a szabadság ideje alatt került sor a házasságkötésre. Békében elméletileg lennie kellett volna kéthárom hétnek a hirdetésekre, azonban a felek későn jelentkeztek. Az időben való jelentkezés elmulasztása, mint ok, általánossá lett. Ezt valamelyest a katonai szolgálat érthetővé tette. A polgári házasságkötés kitűzése ezekben az esetekben is gyorsan ment. Az egyháznak igazodnia kellett ehhez, különben a szentségi há114 Ek.I.1931.38. 115 Ek.I.1938.44. 116 Ek.I.1939.7.b 117 Ek.I.1946.9.
