A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

ORBÁN Imre: A házassági hirdetések alóli fölmentések Kiszomboron a polgári anyakönyvezés bevezetésétől a kommunista diktatúráig

csöndben tervezték, és ezért kérték a hirdetések alóli fölmentésüket.

61 (ÍV. függelék 8.) 1931-ben egy 24 éves fiatalember és 21 éves menyasszonya kívánta egy házilag rendezni kapcsolatát. 1930-ban ugyan polgárilag egybekeltek, de mivel a „lány szülei ellenezték a házasságot", a botrány elkerülése végett az egyházi esküvő elmaradt. Most minden hirdetés nélkül keltek egybe a templomban.

33 Egyedi az apa durva magatartása miatt otthonról elmenekült lány kálváriája. Mivel a faluban nem volt rokona, csak vőlegénye családjához tudott költözni. A fiú családja viszont igyekezett a náluk élő lány miatt körvonalozódó „botránynak" elejét venni, ezért mielőbbi házasságkötést akart, és ennek fölgyorsítására kérte a házassági hirdetések elhagyását.

34 1948-ban pedig egy 29 fiatalember és 25 éves menyasszonya kérte a fölmentést, mivel a nő árva, s „mindketten régóta nélkülözik a családi otthont és ezért szeretnének házasságot kötni. A háztartás továbbvitele, gyermekek nevelése Ez főként a mezőgazdaságból élő, özvegyen maradt férfiak esetében akkor fordult elő, amikor az elhunyt feleség, az édesanya munkáját a férj nem tudta elvégezni, s a családban sem volt olyan nő, aki ezt át tudta vagy akarta volna vállalni tőle, viszont a gyermekekről, a férfiről és a háztartás továbbviteléről a még tartó gyászidő ellenére is azonnal gondoskodni kellett. Visszatérő gondolat tehát, hogy otthon sürgősen szükség van egy szorgalmas hitvestársra, aki a házi teendőket elvégzi, és a gyermekeket neveli, mert az apának dolgoznia kell, hogy előteremtse a család kenyerét. (IV. függelék 5., 6.) Racionális döntésről volt tehát szó, ahogy az egyik kérelem fogalmaz, a vőlegény a háztartás „zavartalan vitele miatt" sürgősen kívánja a házasság megkötését. Az sem volt ritka, hogy egy-egy nőtlen férfinak, fiatalembernek édesanyja kora, betegsége

3 vagy halála miatt kellett segítség, mielőbbi női munkaerő. A „vőlegény gazdaságában és háztartásában sürgősen szükség van háziasszonyra, miután idős anyja nem tudja ellátni" -olvashatjuk az egyik indoklást. Ilyen szituációkban a háromszori hirdetésekre szükséges időt valóban nehéz lett volna kivárni. A már korábban érintett 1899^s esetben a 48 éves, tanyán élő özvegy férfi azért is kérte a hirdetési idő elhagyását, és a házasság „mentől hamarabbi" megtörténtét, mert a férfi már nem bü'ta a terhet, amit a háztartás és a gazdaság együtt jelentett. (IV. függelék 1.) 1901-ben egy 23 éves Sándor-majori nőtlen férfi azért szeretett volna gyorsan feleseget, mert édesanyja halálával „két árva 32 Ek.I.1929.10.b 33 Ek-1.1931.9. 34 Ek.1.1948.30. 35 Ek.I.1948.19. 36 A vőlegény anyja beteges, sürgősen szükség van egy női munkaerőre, aki a háztartást átvegye. Ek.I.1946.4. 37 Ek.I.1948.a Másutt ezt olvashatjuk: „A vőlegény atyja már nem él, anyja súlyos beteg, ezért sürgős szüksége van kisegítőre a háztartásban és az üzletben is. Ek.I.1949.24.a 38 Ek.I.1899.16.