A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)
ORBÁN Imre: A házassági hirdetések alóli fölmentések Kiszomboron a polgári anyakönyvezés bevezetésétől a kommunista diktatúráig
szegények, stólát sem fizettek. " — olvashatjuk az iratokban. Máskor kicsit bővebb a tudósítás: „Szegény napszámosok lévén, tisztelettel kérem, méltóztassék részükre a fölmentési díjtalanul megadni." 1 ^ „A fölmentési taxa kegyes elengedését is kérem, mert nagyon szegények: a férfi cigány, a nő úgy jött el szüleitől a Bácskából, akiktől semmit sem hozott, csak a házassági beleegyezést. " 20 A fölmentést kérők a falu társadalmának minden rétegét fölölelték. A névsorban ugyanúgy szerepelnek a kegyúr és földbirtokos Rónayak, mint cselédek vagy szegény napszámosok. Kiszomboron a 20. század első felében a szabályos, háromszori hirdetés mellett kötött házasságok végig többségben maradtak, bár a hirdetés alól való fölmentések aránya tendenciájában az idő előre haladásával egyre nőtt. A rendelkezésünkre álló dokumentumok alapján megpróbáljuk a fölmentési kérelmek indoklásait csoportosítani. A fölsorolt indokok azonban sok esetben Összetettek, a határok közöttük összemosódnak. (II. függelék) I. A HÁZASSÁGI HIRDETÉSEK ALÓLI FÓLMENTÉSEK SZEMÉLYES OKAI A hirdetések jelentős hányada személyes okok miatt maradt el. A kérelmezők családi helyzete, életviszonyai, a falu társadalmának a reakciói indokolták, hogy egy-egy jegyesség ilyen módon való közzétételére ne kerüljön sor a helyi közösség előtt. Éppen ezért fő jellemzőjük, hogy a fölmentési kérelmek általában mind a három hirdetésre vonatkoztak. A szóbeszéd A szóbeszédtől való félelem általános, s a hirdetések alóli fölmentési kérelmekben talán legtöbbször fordult elő, mint közvetlen vagy közvetett indoklás. A felek a legkülönbözőbb okok előadása után mindig arra jutnak, hogy ha ezek után őket a pap még három egymást követő vasárnapon vagy ünnepen a templomban ki is hirdeti, házasságkötésüket a falu a szájára veszi. Mivel mindenképpen szerettek volna megmenekülni a „nép megszóló beszédeitől," attól hogy nevetségessé váljanak, vagy kínos helyzetbe kerüljenek, esetleg mások előtt szégyenkezniük kelljen, kérik a hirdetések elhagyását. A szóbeszéd kiváltója számos körülmény lehetett: a nő áldott állapota, a házasulandók magas életkora, a felek közti nagy korkülönbség, együttélés, vadházasság, a „törvénytelenül" született gyermek vagy gyermekek, családi egyenetlenségek. 19 Ek.L 1929.24. 20 Ek.l.1944.5. 21 Ek.I.1930.25.
