A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

SIPOS József: Az erdélyi magyarság gazdasági és politikai szervezkedése 1920-192l-ben

már megkapták az engedélyt is a népgyűlés megtartásra. Az engedélyt Kós Károly építész, Bokor Márton bánffyhunyadi református lelkész, Bod László dr., Kapdebó Szilárd dr.ügyvédek, és Nagy Miklós írták alá. Ok írták alá azt a felhívást is, amelyet kiküldtek a kalotaszegi falvakba. Ebben kinyilvánították, hogy „harcolni akarunk az alkotmányban biztosított jogainkért (•••) a nyelvünkért, vallásunkért és kultúránkért (...) a földünkért, vagyonunkért és boldogulásunkért. Harcolni akarunk a gazdasági romlás ellen.(...) részt akarunk venni a választásokon, el akarjuk küldeni képviselőinket az ország házába." Ezért alakítják meg pártjukat, az Erdélyi Néppártot, amely csatlakozik a Magyar Szövetséghez. Ebben a felhívásban azt is megírták, hogy a párt megalakítását június 5-én, délután 5 órakor, Bánffyhunyadon, a piactéren fogják megcsinálni. Ide minden kalotaszegi faluból legalább két-két küldöttet várnak vagy írásban jelentsék a csatlakozásukat. Ebben a cikkben közölték az új párt elkészült programpontjait is. Erről a Keleti Újság azt írta, hogy az „demokratikus szellemtől áthatott" program. Olyan, amely lehetővé tesz, hogy a „magyar szervezkedés egységébe beilleszkedjenek, de bevigyék a maguk kívánságát és a maguk cselekvő képességét, a maguk aktivitását. Ebben az elhatározásban van a megmozdulásnak igen nagy politikai jelentősége." Az Erdélyi Néppárt ilyen típusú előkészítése újabb lökést adott a Magyar Szövetség előkészítő bizottságának is. Annak egyre több tagja úgy látta, hogy a MNSZ-nek legkésőbb június végén meg kell alakulnia. E gondolatot erősítette Groza Péter május végén kolozsvári látogatásakor tett azon nyilatkozata is, hogy, a román parlamentben öt — hat hét múlva sor kerül a nemzeti kisebbségek jogainak és kötelességeinek a tárgyalására, amely e fontos kérdések szabályozásához vezethet. Szerinte ezért is fontos, hogy a kívánalmak és a törekvések minden nemzetiség részéről megnyilvánuljanak. A magyar történelmi arisztokrácia és az úri középosztály Kolozsvárott megjelenő Ellenzék című napilapja azonban nem nézte jó szemmel az Erdélyi Néppárt, megalakításának, előkészítését. Azt akarta, hogy Kós Károlyék csak a MNSZ megalakulása után csinálják meg a pártjukat. Ezzel a Keleti Újság nem értett egyet! Ennek alátámasztására azt is felhozta, hogy a Magyar Szövetség előkészítő bizottságának legutóbbi ülésén éppen abban állapodtak meg, hogy az „egyes helyi törekvések formáit nem kifogásolja, s ha egy-egy vidék ilyen pártformációk útján tud tömörülni, ezt meggátolandónak nem tartja, csak azt kívánja meg, hogy ezek a formációk is a nemzeti kérdésben való egység végett csatlakozzanak a Magyar Szövetséghez és rendeljék alá magukat a szövetség kiegyenlítő rendelkezéseinek. Azt is hangsúlyozták, hogy a Magyar Szövetség előkészítő bizottságának legutóbbi megállapodása szerint a „magyarság összes politikai mozgalmainak, s így pártmozgalmainak is a tetőszerkezete kíván lenni, melynek a helyi sajátosságok szerint fejlődött szervei lehetnek az egyes pártok is. Ezért a kalotaszegiek mozgalma „még a Magyar Szövetség hivatalosnak nevezhető felfogásával is megegyezik." E gondolatok egyértelműen mutatják, hogy a Keleti Újság szerkesztői támogatták és védték Kós Károly és kalotaszegi barátai kezdeményezését. Ugyanakkor az erdélyi magyar történelmi arisztokrácia és az úri középosztály 34 Uo.