A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

SIPOS József: Az erdélyi magyarság gazdasági és politikai szervezkedése 1920-192l-ben

íbldmíves szövetségeket. Persze hozzátették, hogy „lehetőleg a már meglévő vár­megyei gazdasági egyletek kebelében." Ez utóbbiak aktivizálódását mutatja az is, hogy november 21-én a Tordaaranyos vármegyei Gazdasági Egylet is megtartotta az évi 3. rendes közgyűlését, amely egyrészt tiltakozott a kényszerbérleteket előíró 30.313 rendelet ellen, másrész állást foglalt a „gazdaközönség egységes szervezése" mellett. Az egész Erdélyre kiterjedő szervezkedést mutatja az is, hogy november 27-én a Kérdivásárhely és Vidéke Gazdasági Egylet is népes gazdagyűlést hívott össze, ahol szintén az időszerű kérdéseket beszélték meg. E nagyarányú szervezőmunka eredménye az lett, hogy az EGE december 5-én Kolozsvárott egy olyan un. gazdagyűlést tudtak tartani, hol már nagy számmal je­lentek meg Erdély, Bánát és a kapcsolt részek földbirtokosai és az történelmi úri középosztály tagjai. A gyűlésen képviseltették magukat az Alsófehér, Arad, Bihar, Csíkmegye Gyergyóvidéki Gazdasági Egylete, az Erdélyi Magyar Kulturális Egye­sület, a Hangya, a Hunyadmegyei, Háromszéki Gazdasági Egyletek, a Gazdák Biztosító Szövetkezete, a Kézdivásárhely és Vidéke Gazdasági Egylete, a Krassó­szörény vármegyei gazdák, a Maros-Torda vármegyei Gazdasági Egylet és Maros­Torda vármegyei Gazdaszövetség, Kisküküllő, Szilágy, Szolnok-doboka, Torda­anyanyos, Udvarhely vármegyei Gazdasági Egyletek, a Koloszvári, Temes vár­megyei Gazdsági Egylet. Az értekezletet gróf Bethlen György az EGE alelnöke nyitotta meg, majd az EGE birtokpolitikai szakosztálya jelentése alapján behatóan foglalkoztak a föld­reform kérdésével. A vita után a birtokpolitikai szakosztály 7 pontból álló hatá­rozati javaslatot terjesztette elő. Ennek lényege a következő: A törvénynek egysé­gesnek kell lennie az egész országban, csak annyi föld legyen kisajátítható, amennyi a földműves családok megélhetéséhez és közlegelők céljából szükséges, a kisajátítás alól mentesülő terület minimum 500 kat. hold legyen, egyházi és más közcélokat szolgáló ingatlanok ezen a mértéken felül is mentesüljenek, erdőkre, gyümölcsösökre, szőlőre, kertekre ne terjedjen ki a kisajátítás, a haszonbérbe adott birtokok ne essenek külön elbírálás alá, a kisajátítást szenvedőt kész­pénzben és államüag biztosított záloglevelekben kártalanítsák, és a kisajátítási el­járás végrehajtását bírói függetlenséggel rendelkező szervekre bízzák. Jellemző, hogy a székely kisgazdák nevében Ágoston Ágost a Csíkmegyei­Gyergyóvidéki Gazdasági Egyesület küldöttje, Kuthy Dénes a mezőségi kisgazdák és Kovács Géza a kolozsvári kisgazdák nevében a „birtokba helyezésnél nemzeti­ségre való tekintet nélküliséget" követeltek, tehát, hogy a földreformból a magyar parasztságot se rekesszék ki. Az értekezlet másik fő témája a magyar kisgazdák szervezkedésnek ügye volt. Ezt a témát Török Bálint titkár ismertette. O az anyaországtól való elkerülés miatt szükségesnek látta, az erdélyi kisgazdáknak „a Magyar Gazdaszövetség szel­lemében, gazdakörökbe, földműves és gazdaszövetségekbe való tömörítését. Ehhez hozzátette:„egész gazdatábor egységes szervezetbe" tömörüljön. E cél el­érése érdekében szükségesnek látta megnyerni a megyei gazdasági egyleteket és a megyei földműves szövetségeket. Ö az EGE nevében a következő határozati javas­latot terjesztette elő: 13 Uo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom