A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

FÁRI Irén — NAGY Ádám: Vendéglátók és vendéglátóhelyek Szegeden 1900 és 1920 között

Vígh atyafiakhoz pálinka-, bor-, és sörüzlet, Valéria tér 4. (ma Bartók tér) 1905. aug. 1. Pflug Sámuel hirdeti, hogy üzletét a Tisza K. krt. 34. a csirkepiacról a paprika piacra helyezte át. Raktáron tart mindenféle bort és pálinkát. Naponta friss kőbányai sör csapolás. Vőneki Ferenc vendéglője, Rákóczi u. 16. 1902. jan. 12. A MAV szolgaszemélyzetének társasvacsorája. 1903. dec. 15. Hajóácsok egyesülete alakult. Az alapszabály tervezetét fölterjesztették a miniszterhez. 1905. jan. 20. A Marer Gyula gőzhengermalom munkásainak zártkörű táncestélye. 1909. jún. 18. Az iparos ifjak bálja a fedett kerthelyiségben. Az 1911. évi címtárban még szerepel. Vörös Flórián halászcsárdája, Bástya és Vár u. sarka Az 1907. évi címtár szerint Vörös Flórián a Laudon u. 8. sz. alatt bormérő. Az 1911. évi címtárban Vörös a Kossuth L. sgt. 2. sz. alatt vendéglős. 1911. dec.l. Új halászcsárdát nyitott Vörös Flórián Szeged törzsökös, közkedvelt vendéglőse a Rudolf tér és a Vár utca sarkán, a hídfeljárótól balra. Wolf-féle vendéglő, Iskola u. (ma Oskola u.) 1906. okt. 2. A cipészmunkások a sztrájk idején a Wolf vendéglőben gyűltek össze megbeszélni a bér és munkaidővel foglalkozó, a munkaadók elé terjesztendő memorandumot. Zombori Imre vendéglője a „Rákóczihoz", Kossuth L. sgt. 16. Rákóczi tér sarok 1912. szept. 29. Szerdán és pénteken halpaprikás és sült hal. Zombori János vendéglője, Maros u. A Maros u. 47. sz. alatt az 1896-os címtár Zombori Ferencné kocsmáját jegyzi. 1905. jan. 7. A teherfuvarozók megalakították a szegedi fuvarosok egyletét. 1911. okt. 17. Verekedés volt Zombori János korcsmájában. Zöld halászcsárda, Rudolf tér 12. (ma Roosevelt tér) 1910. okt. 28. Kovács Lajos vendéglős a Rudolf téri zöld házban lévő csárdáját hirdeti. (megnevezés és tulajdonos nélkül) Oroszlán u. 5. (Béla u. sarok) 1905. dec. 29. Iparos ifjak saját helyiségükben szilveszteri estélyt rendeznek. VENDÉGLÁTÓK HAGYATÉKI LELTÁRAI Egyes szegedi vendéglátóhely nagyságára, berendezésére, fölszereltségére vonatkozóan eddig föltáratlan anyagot találtunk a szegedi Levéltár Árvaszéki Iratai között. Az örökség tárgyát képező hagyaték és azon belül az üzlet pontos leltára alapján következtetni tudunk az üzletmenetel volumenére és a vendéglős vagyoni helyzetére. Ezzel új szempontokat vonhatunk vizsgálat alá. Nyilvánvalóan ennek a forráscsoportnak is vannak határai, csak azok a személyek kerültek az árvaszék intézkedési hatáskörébe, ahol volt kiskorú örökös, a nagykorú örökös korlátozott cselekvőképességgel bírt (pl. katona volt), vagy egyáltalán nem volt örökös. A va-