A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

ÁY Zoltán: Szeged vasúti hídjának pusztulása

lását — elrendelte a partizánok elleni fegyveres fellépést. Csapataink át is keltek Barcsnál a Dráván és kisebb harcokba bonyolódtak a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereggel. Válaszul a szövetségesek ígéretet tettek Titonak a magyar vasúthálózat elleni megtorló bombázásokra. A szövetségesek 1943 nyarán elfoglalták Szicíliát, ami lehetővé tette számukra az afrikai támaszpontok Európába telepítését, és a német érdekeltségű területek elleni légitámadások kiterjesztését. Itáliában királyhű tisztek letartóztatták Mussolinit és 1943. szeptember 8-án bejelentették, hogy Olaszország fegyverszünetet kér. Mindezt siettette, hogy az olasz csizma legdélibb részén, Messinában is partra szálltak a szövetségesek. A németek helyzete tehát egyszerre vált kritikussá a szovjet és az olasz fronton. A magyar hírszerzők jelentették a kormánynak a szövetséges légierő támadási szándékát a keleti és a balkáni frontok felé tartó vasútvonalak ellen, amit Kállai Miklós miniszterelnök emlékiratának részlete meg is erősít: „A magyar hatóságok teljesen tisztában vannak azzal, hogy a szövetségesek a szicíliai repülőterekről igen könnyen el tudják érni Magyarországot. Ez pedig azt jelenti, hogy előbb-utóbb pusztító bombazápor hullhat Magyarország katonai és ipari központjaira és épületeire..." Kállay igyekezett kapcsolatokat keresni az angol és amerikai szövetségesekkel. Mindezekről természetesen a német titkosszolgálat ügynökein keresztül Hitler is tudomást szerzett. Hogy megakadályozza Magyarország kilépését a háborúból, felkészült hazánk megszállására, amely a Margarete akció nevet kapta és 1944. március 17 - 19-én be is következett. Nemcsak ok, ürügy is volt már tehát, ami magyarázhatta a hazánk ellen készülődő angolszász támadássorozatot. Budapest utcáit 1944 márciusában elárasztották a légtérben átrepülő angol-amerikai repülőgépek röpcédulái. így próbálták figyelmeztetni a szövetséges hatalmak a vasútállomások és ipartelepek közelében lakókat, hogy költözzenek el ezekből a veszélyeztetett körzetekből. A hatóságok és a lakosság azonban nem vette ezeket komolyan, ezért meglehetősen váratlanul érte őket az első nagy erejű légitámadás 1944. április 3-án. A polgári áldozatokon túl súlyos károk keletkeztek a Weiss Manfred Művekben és a Horthy-ligeti Duna Repülőgépgyárban. A budapesti légitámadással voltaképpen elkezdődött a petróleumháború magyarországi rombolásainak sorozata. SZEGED VASÚTI HÍDJÁT IGEN ROSSZ MŰSZAKI ÁLLAPOTBAN TALÁLTA A HÁBORÚ Közvetlenül a második világháború kitörése után, 1939 novemberében tartotta meg a MAV az akkor 81 esztendős szegedi vasúti híd utolsó fővizsgálatát a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter rendeletére. A felvett jegyzőkönyv bevezetésében olvasható, hogy „a nagy igénybevételek miatt már évtizedek óta a hídnak csak egy vágányon való terhelése engedélyeztetett" — tehát hiába volt kétvágányú a műtárgy, egyszerre csak egy vonat közlekedhetett rajta. Továbbá „mintegy nyolc év óta csupán a jobb vágányon van forgalom, és amellett a közlekedő terhelésekre is korlátozások állnak fenn". Mindez azért következhetett be, mert a híd francia tervezője, Cézanne főmérnök 1858-ban nem tulajdonított különösebb jelentőséget a hőmérséklet-ingadozásokból származó erőtani változásoknak. A