A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

FÁRI Irén — NAGY Ádám: Vendéglátók és vendéglátóhelyek Szegeden 1900 és 1920 között

VENDÉGLÁTÓK ÉS VENDÉGLÁTÓHELYEK SZEGEDEN 1900 ÉS 1920 KÖZÖTT FARI IRÉN - NAGY ÁDÁM A Szegedi vendéglátóhelyek képeslapokon című 2004-es tanulmányunkban a szegedi vendéglátóhelyek közül azokat dolgoztunk föl részletesen amelyről föllelhető korabeli képi ábrázolás, képeslap vagy fénykép.

1 A köz- és magángyűjteményekben összesen 28, elsősorban nagyobb, városképi jelentőségű vendéglátó egység: étterem, szálloda, kávéház, cukrászda külsejét és belső terét bemutató képet találtunk, ezeket adtuk közre. A század első két évtizedének jellemzőit is az előző közleményünkben foglaltuk össze. A háborús évek nem kedveztek a vendéglátós üzletnek, fölgyorsult az infláció, szétzilálódott a társasági élet, kicserélődött a vendégkör, változott a vendéglátóipari egységek profilja, sűrűsödtek a tulajdonos és bérlő váltások. A háború lezárása egyben egy korszak lezárását is jelenti. Jelen dolgozatunk teljesebb képet igyekszik adni Szeged század eleji vendéglátásáról, a vendéglátóhelyek számát, az adott időszakra vonatkozó elnevezéseket, a tulajdonosokat illetően. Természetesen a belvárosi, elsőrangú egységekről több hirdetés és tudósítás jelent meg, mint a kisebbekről vagy a centrumtól távolabb levőkről. Szélesebb programkínálatukkal többször kerültek az érdeklődés előterébe. Szerencsére a század eleji város társadalmát több mint kétszáz különféle szakmai, politikai, gazdasági, felekezeti, művelődési, jótékonysági, sport stb. egyesület, egylet és népkör szőtte át, működésük sok híranyagot biztosított az újságok számára. Saját összejöveteli helyiségük nem lévén, praktikus módon külön szobát béreltek az arra alkalmas vendéglőben, azért az összejöveteleikről, ünnepeikről, társasági életükről az újságokban megjelenő hírek egyúttal a vendéglátóhelyekről és a vendéglősökről is szólnak. Az első világháborúig így sok adat található erre vonatkozóan is. Az ott zajló életet csakúgy, mint az előző közleményünkben egy szegedi napilap, a Szegedi Napló cikkeinek segítségével mutatjuk be. A már közölt vendéglátóhelyekről a teljesség kedvéért megismételjük a lényeges tudnivalókat. A vendéglátósok változatos módon igyekeztek fönntartani a látogatottságot. Az étel- és italkínálat mellett újságok, biliárd, sakk és kártya, az udvarkertekben teke állt a vendégek rendelkezésére. Helyet adtak daltársulatok, orfeumok, kabarék műsorának, ahol alkalmi darabokat, bohózatokat, akrobata és bűvész számokat fölváltva mutattak be dalos és táncos produkciókkal. Művészi szintet képviselt Szűcs Laci Tarka Színpada, amely meghatározó volt az 1907-8-as években.

2 A kor új csodája, a mozgófénykép már 1903-tól megjelent az első szegedi kávé1 FÁM - NAGY 2004, 325-387. 2 SÁNDOR 2009, 34-39.