A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

MIKLÓS Péter: Kecskemét dualizmuskori sajtótörténetéhez. A Kecskeméti Lapok 1875 és 1918 közötti történetéről.

1914. Junius 30-án a Kecskeméti Lapok első oldalon számolt be a szarajevói merényletről, Ferenc Ferdinánd főherceg, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse és felesége 1914. június 28-i meggyilkolásáról. „Mintha a végzet vas törvénye szabta volna az eseményeket: akik együtt mentek a boldogságba, együtt mentek a halálba. Az elárvult fejedelmi sarjak felé fordul tőlük a könnyes tekintet, akiket a legnagyobb csapás ért: apát és anyát egyszerre veszítettek. Nincs emberien érző lélek, amelyben a szörnyű felháborodás mellett, amelyet az eszeveszett merénylet keltett, a mély és igaz részvét érzetét ne váltaná ki a szarajevói tragédia. Ami belőle a politikai tanulságok és az igazságszolgáltatás lapjaira tartozik, az mind eltörpül a döbbenet első pillanatában ahhoz az emberi érzülethez képest, amely szívfacsaró szánalommal és fájdalommal osztozik a király és a fejedelmi árvák szenvedéseiben."

110 A merénylet híre gyorsan elterjedt Kecskeméten, a város középületeire kihelyezték a gyászlobogókat. „A hír hatása Kecskeméten. Ma reggel érkeztek meg hivatalos helyről a hírek, amelyek a szomorú katasztrófa igazságát megerősítették. Középületekre egyre-másra tűzték ki a gyászlobogókat és Sándor István polgármester megtette az intézkedést, hogy a holnapi közgyűlés illő gyásszal emlékezzék meg a borzalmas és megrendítő szerencsétlenségről, mely az országot érte. Ma délelőtt a városházán rendkívüli tanácsülés volt, amelyen elhatározták, hogy a holnapi közgyűlésen Sándor István fog megemlékezni a megrendítő csapásról, azonkívül az uralkodóházhoz részvéttáviratot küldenek s a középületekre 15 napig kitűzetik a gyászlobogókat."

111 Az 1914. július 1-jei számot gróf Apponyi Albert A trónörökös tragédiája című vezércikke nyitotta. Az érdeklődők beszámolót olvashattak a városi közgyűlésről is, ahol Sándor István polgármester megemlékezett a trónörökös és felesége haláláról. Dékány László helyettes polgármester pedig a város hiteleiről (mintegy hárommillió korona) beszélt, amelyeket Kecskemét 1917. május Íjéig köteles visszafizetni tíz százalékos kamattal az Első Hazai Takarékpénztárnak. Ezek után nyugdíjügyek kerültek napirendre, majd a borközraktár és sportpálya építésének gyakorlati kérdései. A közgyűlés végén gróf Ráday Gedeon főispán bejelentette, hogy a Kecskeméten a királyról elterjedt hírek — miszerint annyira megviselték a történtek, hogy szélütés érte — alaptalanok. Ezt a „közgyűlés hangos éljenzéssel 119 veszi tudomásul." Kecskemét város közgyűlése jegyzőkönyvben örökítette meg a trónörökös és felesége emlékét, gyászfeliratot írt az uralkodónak, amit továbbításra a belügyminiszternek küldött meg. A hercegi pár lelki üdvéért a városvezetés a katolikus nagytemplomban misét mondatott, amelyen a törvényhatósági bizottság tagjai testületileg vettek részt, a városházán és közintézményeken tizenöt napig voltak kinn a gyászlobogók.

11 1914. július 4-én — amikor a Monarchia már ultimátumot adott a Szerb Királyságnak és küszöbön állt a háború — Tóth László És mégse kell a háború! című vezércikke jelent meg a Kecskeméti Lapokban. Ebben a fiatal újságíró — későbbi szo110 KL, 1914. június 30. 111 KL, 1914. június 30. 112 KL, 1914. július 1. 113 KL, 1914. július 2.