A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

MIKLÓS Péter: Kecskemét dualizmuskori sajtótörténetéhez. A Kecskeméti Lapok 1875 és 1918 közötti történetéről.

pedig a függetlenségiek képviselik.

60 Ezt a véleményt a Kecskeméti Lapok cikkírója visszautasította és cáfolta, s az üyen írásokat ellenzéknek a választási győzelem miatti elbizakodottságának tudta be. 1905 nyarára a politikai ellentétek nem lettek kisebbek, viszont a választások elmúltával kiélezett hangnem csökkent, s csak az 1905-1906-os alkotmányos válság (amikor az uralkodó nem akarta a győztes függetlenségieket megbízni a kormányalakítással, s a parlament támogatása nélkül alakított kormányt) bizonyos periódusaiban jelent meg ismét. Ekkorra a napilap szerkezete is kikristályosodott és véglegesült. A Politikai hírek rovatban az országos politikai és pártélet fontos eseményei szerepeltek, a Világ folyásában a nemzetközi élet újdonságai kaptak helyet, míg a Hírek az országból egységben a kisebb hazai híreket olvashatták az érdeklődők. A Napi hírek rovatban rövidebb, kecskeméti ügyeket tárgyaló hírek voltak. Ebben a rovatban találták a Kecskeméti Lapok előfizetői és vásárlói például a városi színház életéről szóló tudósításokat. „A színigazgató dolgozik. Bihari Ákos, a kecskeméti színháznak új direktora megválasztása óta keményen dolgozik társulatának összetoborzásán. Már az eddigi munkásságának is szép eredménye van; a kar — női és férfi egyaránt — teljes, kitűnő. A tagok között nem egy elsőrendű névvel találkozunk. Bihari szerződtette Heltai Jenőt, a Magyar Színház nagyhírű buffo komikusát, Angelly Irént, a vidék legszebb primadonnáját, Czakó Zsigmondot, a kolozsvári Nemzeti Színház szalon-komikusát, Marosi Adélt Moly társulatának társalgási színésznőjét stb."

68 A lapot — amely immár viszonylag olcsón, pár fillérért hozzáférhető volt — nemcsak a hagyományos értelemben vett városi polgárok, hanem a helyi kialakuló parasztpolgári rétegbe tartozók és a környező tanyavüág lakói is kézbe vették a huszadik század elején. Ennek az olvasóközönségnek szólt a hirdetések és a cikkek jelentős része. így a következő rövid hír is. „A vetés állása. A szörnyű szárazság a gazdaközönségre roppant leverőleg hat, a kukorica lefonnyad, a legelők kiszáradnak. Sok helyütt óráról-órára várják az ég borulását s minden apró felhőcskére fölcsillan a gazda szeme. Másutt azonban már az eső sem használ; itt a kukorica már lábán elszáradt, úgyhogy még annyi kukorica sem lesz, mint a múlt évben, pedig ez is a minimális termések közé számítódott. Az abnormális aszály elpusztított minden növényzetet, így a megtermett gabona félterméssel kell beérnie a szegény föidmívelőnek. Egyéb úgyszólván semmi." A város szórakozni vágyó közönségéről sem feledkeztek meg a Kecskeméti Lapok munkatársai. 1905 augusztusában Lányi Géza cimbalomművész előadásáról adtak hírt. „Cimbalomművész Kecskeméten. Lányi Géza cimbalomművész Kecskemétre érkezett s vasárnap és hétfőn este játszik a Millekernél."

70 Azokban a napokban egy amerikai vándormozi is Kecskeméten járt, amely ezzel a technikai és szórakoztatóipari újdonsággal ismertette meg a város polgárait, sőt éj66 Függetlenség, 1905. január 22. 67 KL, 1905. február 22. 68 KL, 1905. augusztus 6. 69 KL, 1905. augusztus 6. 70 KL, 1905. augusztus 6.