A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

MIKLÓS Péter: Kecskemét dualizmuskori sajtótörténetéhez. A Kecskeméti Lapok 1875 és 1918 közötti történetéről.

Szerepelt a lapban beszámoló a községi népiskolák, az állami főreáliskola, a katolikus főgimnázium és a református főgimnázium 1896. május 9-i millenáris ünnepségeiről, valamint a május 10-én tartott istentiszteletekről. Molnár János református lelkész a hazaszeretet fontosságára hívta föl a figyelmet. „Szeressük e hazát eseményekben gazdag múltjáért, szépségéért, gazdagságáért és reményteljes jövőjéért."

40 Laukó Károly evangélikus lelkész a politikai megosztottság veszélyeire mutatott rá az ünnepi istentiszteleten elmondott beszédében. „Természet szerint mindig pártos nép voltunk és vagyunk; szilaj szabadságszeretetünket egész történelmünkön végigkíséri a pártviszály árnyéka! Az isteni bölcsesség vezényletét kell hát látnunk abban is, hogy ezt a forrongó erőkkel és erényekkel megáldott népet monarchikus nemzetté tette."

41 A katolikus misét a főtéri nagytemplomban Bogyó Pál apátplébános mutatta be, a prédikációt pedig Trümmer Ferenc segédlelkész mondta, aki a politikai alapállástól és felekezethez való tartozástól független összefogást tartotta a magyar nemzet nagy feladatának. „Hol a hazának igazi javairól van szó, ne legyen közöttünk választófal sem párt, sem valláskülönbség. Ha, mint a régi boldogabb időkben, most már nem vagyunk egyek a hitben, legyünk egyek legalább a szeretetben, a haza iránt való áldozatkészségben. Ebben keljünk nemes versenyre minden kicsinyesség, minden féltékenykedés nélkül."

4 Az izraelita imaházban Bárány József főrabbi beszélt, aki a nemzeti egység hangoztatása mellett Kecskemét város vezetőire és polgáraira kérte az Űr áldását. „De legdúsabb és legszebb áldásokkal áldd meg hazánk szép városát, Kecskemétet, hatóságait, tudományos, közhasznú és jótékony célú intézményeit, valamint minden egyes polgárait, plántáld minden lakosainak szívébe a testvéri szeretet, a békés egyetértés szellemét, hogy egy szívvel és egy lélekkel, munkával és szorgalommal gyarapítsák és fejlesszék e várost, hazánk díszére, nemzetünk büszkeségére."

43 Az imént idézett négy egyházi beszédet közölte a lap, az azonban csak megemlítésre került, hogy a görögkeleti ortodox liturgiát Csupics Kornél szentendrei esperes végezte (ezt a kecskeméti ortodox vallású polgárok rendkívül alacsony száma indokolhatta). A város ünnepi közgyűlésére 1896. május 16-án került sor. Beniczky Ferenc főispán mondott beszédet, majd ifj. Bagi László, végül Fekete István helyettes polgármester. A közgyűlés ekkor hódoló föliratot fogalmazott a királynak. A millenáris eseményekről szóló beszámolókat a következőképpen összegezte a Kecskeméti Lapok. „Kecskemét város tehát, mely a múltban is mindig zászlóvivője volt az igaz hazaszeretet és polgári erényeknek, hozzá méltóan vette ki részét az ezredévi ünnepélyességekből. Elismerés érte Kecskemét város egész közönségének, hála bölcs és jóakaró hatóságának."

44 A lap olvasói az ünnepi számban más — nem a millenniumhoz kapcsolódó — helyi újdonságot, hírt nem olvashattak, amit a lapszerkesztőség az ünnep fontosságával magyarázott. „Lapunk 40 KL, 1896. május 17. 41 KL, 1896. május 17. 42 KL, 1896. május 17. 43 KL, 1896. május 17. 44 KL, 1896. május 17.