A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)

NAGYGYÖRGY Zoltán: A Fejérváry és Kárász család nemes cselekedetei

Szövetség titkára bejelentette a tagságnak, hogy Fejérváry Miklós azt mondta, 1300 dollárral járul hozzá az emlékműhöz, ha azt a polgárháborúban (1861-1865) elesett Scott vidéki katonák emlékének szentelik. Ebben az elhatározásában biztosan hozzájárult az egyetlen fiúgyermekének az eleste is. így 1871-ben, hat évre az Amerikai polgárháború után Scott kerületben a Fő utcán, közel a Központi Főiskolához emlékművet emeltettek a polgárháborúban elesett Scott vidéki katonák emlékére. Minthogy ezen időben megtanulta nagyrabecsülni az ilyen intézmények áldásos voltát, 1892. március 28-án alapítványt létesített Fejérváry néven a szakmunkás képző és mezőgazdasági szakon végző helybeli tanulók részére — négy évre maximum 3.000 dolláros ösztöndíjjal. A következő évben elhatározta, hogy a Scott kerületben élő idős férfiak részére pedig egy gondviselő otthont létesít. Davenportban a Locust utca és a Grand sugárút közötti 2 hektár nagyságú földterületen egy szépen berendezett épületet építtetett, melyet 1893 nyarán nyitottak meg. Ezen Fejérváry Idősek Otthonában (Fejérváry Home for Old Meri) a gondozásra felvételiző öregek elbírálását később Miklós leánya Celesztina 1907-ben a kerületi bíróság által liberálisabbra változtatta. A Fejérváry család letelepedésüktől kezdve részvett Davenport város alapításában, és csaknem fél évszázadon keresztül egyik legjobb polgároknak bizonyultak, ezért az emléküket ott ma is nagy tisztelet övezi. Mikszáth Kálmán (1847-1910) író, személyes ismeretségből eredően, A DEMOKRATÁK című novellájában fedőneveken (a novellában leveleki Molnár Pál = románfalvi Fejérváry Miklós) leírta a család történetének néhány motívumát. Mikszáth cikkeiben említette, hogy levelezett Fejérváryval, aki a halála előtt el is küldte neki vaskos kéziratos naplóját, hogy „abból írja meg a legszebb munkáját" (itt a Különös házasság című műre gondolt). Fejérváry Miklós Amerikában levelezett több más emigrált személyekkel is, mint Kossuth Lajos (1802-1894) kormányzóval, Újházy László (1793-1870) Sáros vármegyei főispán és földbirtokossal, aki 1848/49-ben kormánybiztos, majd az amerikai emigrációban Új-Buda alapítója. Továbbá Asbóth Sándor (1818-1868) tábornokkal, Zágonyi Károly (1822-1867?) honvéd főhadnagy s Amerikában őrnaggyal, stb. Ebben az időben Magyarországon a korabeli lapok is kiemelve foglalkoztak a Fejérváry család Amerikába vándorlásukról. Fejérváry Miklós hitvese Kárász Karolina is nagy műveltségű, finom és mély érzelmű, szigorúan vallásos, de szellemes hölgy volt. Szabadgondolkodású ember volt, aki mindenki iránt természetes udvariassággal viselkedett. Mindenkor szívesen adakozott, ha közös ügyet, vagy jótékonysági tevékenységet kellett előmozdítani. Folyamatosan támogatta a távolból az anyaországban maradt Békés Megyében levő mezőberényi katolikus egyházközséget, a templom, az iskola, és plébánia megépíttetését. Valamint nagy jótevője volt a helyi nőegyletnek is. A templom és a hozzátartozó tanterem építésére 13.894 koronát adományozott Amerikából. A terveket Borsiczky Lajos körösladányi mérnök készítette el. A lelkész áldozatvállalásának (anyagbeszerzés, a munkák felügyelete, szervezése) köszönhetően a tervezettnél tágasabb templom épülhetett. Scher Conrad gyulai építész és Ferencsik Károly ács vállalkozásában kezdődött meg az építkezés 1886 áprilisában, s ugyanezen év szeptember 14-én elkészült a templom és a tanterem.