A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)

MIKLÓS Péter: Kecskemét 19. századi sajtótörténetéhez. A Kecskeméti Lapok indulásáról

Tassy Pál (fl912) jogász, író. A kecskeméti piarista gimnáziumban érettségizett. A jogtudományt Pozsonyban, Budapesten és Bécsben hallgatta. 1875 és 1886 között a kecskeméti jogakadémián a nemzetgazdaságtan és a pénzügyi jog tanára volt. Szépirodamii művek mellett jogi szakmunkákat is írt. 1878 januárja és 1879 decembere közt, később 1885 májusától decemberéig a Kecskeméti Lapok felelős szerkesztője, közben 1878 januárjától 1879 decemberéig egyik főmunkatársa és 1880 januárjától 1881 decemberéig ismét az egyik felelős szerkesztő volt. Kiss Lajos (1849-1912) tanár. 1878 szeptemberétől a kecskeméti főreáliskola helyettes tanára. Régészeti és történeti témájú tanulmányokat, szakcikkeket is publikált. 1876 júliusa és 1879 decembere között a Kecskeméti Lapok főmunkatársa. A Kecskeméti Lapok nemcsak politikai ügyekkel foglalkozott, hanem tudósításaiban gyakran más témák és vidékek felé is kitekintett. így 1875 nyarán a Magyarországon viszonylag újkeletűnek számító vallási mozgalom, a nazarénus felekezet életének egyik szellemes, Kecskeméthez is kötődő epizódjáról számolt be. „A nazarénusok főnökéhez Makón azon kérést intézte egy városunkbeli törvényszéki tisztviselő, hogy küldjön számára olyan könyvet, vagy írásbeli dolgozatot, melyből vallásuk iránt magát némileg tájékoztatná, mire a nazarénus főnök nemrég egy Károli Gáspár által fordított 1871-ben kiadott bibliát küldött azon 70 izenettel, hogy nekik egyéb valláskönyvük nincs." A városi polgárok olvashattak helyi bűnesetekről is az 1870-es évek Kecskemétjén. „Blau Józsefnek a Nagykőrösi utcán álló emeletes házában lévő szatócsboltját e [július] hó 8-ik napjára virradó éjszakán ismeretlen tettesek feltörték, s belőle 180 f[o]r[in]tra menő készpénzt, egy üveg szilvóriumot és egy csekélyebb értékű tajtpipát vittek el. A betörés a bolt utcára néző ajtaja fölötti ablaka vasrostélyzatának kifeszítése mellett, csaknem hihetetlen módon történt meg, amennyiben a Nagykőrösi utca most aratás és gyümölcsérés idején egész éjjel oly népes szokott lenni, hogy ott boltfeltörést megkísérelni, sőt véghez vinni, a valószínűség határain egészen kívül esik. A rendőrség különben erélyes nyomozá71 sokat eszközöl." Persze a betöréses rablásnál jóval szelídebb történetek is szerepeltek lapban akkortájt. így az 1875 júliusában halálra gázolt tehén esete is: „Pénteken f[olyó], július] hó 9-én a délelőtti 11 órai vonat Cegléd és Nagykőrös között egy a pályára tévelyedett tehenet széttiprott. A vonatnak nem lett semmi baja, rendes időre megérkezett."

72 Az 1870-es években a Kecskeméti Lapok arculata, rovatstruktúrája állandósult és ezzel párhuzamosan valószínűleg olvasóközönsége is kialakult. Míg 1868-as indulásakor a kizárólagosság jelentette nagy előnyét, az 1870-es években — és aztán a tizenkilencedik és a huszadik század fordulóján — sorra jelentek meg a kecskeméti kiadású periodikák, amelyek politikailag is más oldalhoz tartoztak. így az 1800-as évek végére Kecskeméten is kialakult a különböző véleményeket és nézőpontokat megjelenítő többpólusú sajtónyilvánosság, s ez a versenyhelyzet a Kecskeméti Lapok szerkesztőit is tudatosabb és átgondoltabb újságírói tevékenységre sarkallta. 1873 januárjában jelent meg a Kecskemét című szabadelvű hetilap első 70 KL, 1875. július 11. 71 KL, 1875. július 11. 72 KL, 1875. júüus 11.