A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)
MIKLÓS Péter: Kecskemét 19. századi sajtótörténetéhez. A Kecskeméti Lapok indulásáról
nyomdának Gallia minden havonkénti bontásban utólag fizeti ki. Ezt a szerződést 1871. szeptember 7-i dátummal az év második felére is meghosszabbították. 1870 januárjában hosszú és részletes beszámoló volt olvasható a Kecskeméti Lapokban Eötvös József kecskeméti látogatásáról. A miniszterrel a városba érkezett Horváth Mihály római katolikus püspök, történetíró, akadémikus, egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter, Molnár Aladár minisztériumi osztálytanácsos és Szász Károly Pest vármegyei tanfelügyelő is. A politikus Horváth Döme házában vendégeskedett, találkozott a város elöljáróival és egyházközségi vezetőivel, oktatási ügyektől tárgyalt és protokoll eseményeken vett részt. Ugyanebben az időben Horváth György református presbiter nyílt levélben bírálta a lapot és Hornyik Jánost jobboldali — azaz szabadelvű Deák-párti — politikai elfogódottsága miatt támadta, ami szerinte lólábként látszott ki a Kecskeméti Lapok „a programban hirdetett politikailag színtelen köpenye alól". Úgy vélte Horváth, hogy az egyik 1870 januárjában kiadott számban megjelent Egy városi képviselő naplójegyzetei című cikkben személyeskedő megjegyzések is találhatók. Hornyik — aki lapszerkesztősége és városi főjegyzői hivatala mellett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja és várostörténeti kutató volt — válaszában a polgári szabadságjogokra és a sajtó szabadágára hivatkozott. Kiemelte, hogy a Kecskeméti Lapok minden politikai oldalnak teret adott hasábjain, sőt szerinte az önkritikával és a munkatársakat bíráló cikkek közlésével sem fukarkodott. 53 1870 áprilisában az újság közölte a népszámlálás kecskeméti adatait. Ezek szerint a házak száma 6850, a lakó felek száma 9076, a népesség pedig 41 195 (20 221 férfi és 20 974 nő) 27 119 fő római katolikus, 7 fő görög katolikus, 145 fő görögkeleti ortodox, 644 fő evangélikus, 11 767 fő református, 1512 fő pedig izraelita vallású. 54 Ugyanebben a hónapban a lap hasábjain három részben jelent meg a Tárcza rovatban A kecskeméti zsidók története című történeti tanulmány (a szerző föltüntetése nélkül, de bizonyosan Hornyik János tollából). 05 Nyáron, 1870 júliusában a lap Csányi János (1788. március 30. — 1870. június 29.) egykori polgármester nekrológját közölte címlapon. Csányi jogot végzett, ügyvédként dolgozott, apja iparos volt. 1820-tól tiszti főügyész, majd városi főjegyző, tanácsnok, főbíró, az 1850-es években járásbíró és a társasbíróság elnöke, az 1860-as években a város polgármestere, majd tanácsnoka. 56 Hornyik János 1870 szeptemberében A Kecskeméti Lapok érdekében címmel az előfizetésre buzdított. „Politikai kérdések vitatásába e lap jövőre sem bocsátkozik — fogalmazott a szerkesztő; de a közművelődés, gazdászat, ipar és kereskedelem terén reánk vonatkozó egyetlen mozzanatot sem mellőzend. 1871-ben a lap szerkesztésébe ismét bekapcsolódott — szerkesztőtárs megnevezéssel — Madarassy László. 1872 januárjától azonban a hetilap egyedüli szerkesztője ismét Hornyik János volt, egészen 1872. áprilisi visszavonulásáig (amit így 53 KL, 1870. január 22. 54 KL, 1870. április 16. 55 KL, 1870. április 16., 1870. április 23., 1870. április 30. Vö. HELTAI Nándor: Bizonyítvány elődeinkről. Kecskeméti Lapok, 2004. január 15. 56 KL, 1870. július 2. 57 KL, 1870. szeptember 24.
