A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)
LENGYEL András: Egy anonim Kosztolányi-cikk azonosítása
A régi magyar könyvkereskedő Széchenyi, Kossuth, Petőfi, báró Kemény, Kisfaludy, Deák Ferenc, Arany, Vörösmarty, Jókai, Mikszáth szellemében vezette az üzletét. A könyvkereskedők új gárdája, mely egészen hatalmába kerítette a könyvkereskedelmet, az utolsó tíz esztendő alatt a nemzetköziséget állította kirakatba. Galileistáknak, szabadkőműveseknek, radikális szociáldemokratáknak, kommunistáknak való könyvektől és röpiratoktól hemzsegett a kirakatuk. Külföldi detektívregényekre, gonosz indulatú, kapzsi áltudósoknak a nemi életre vonatkozó munkáira, sikamlós történetekre s a külföldi irodalom vérbajos, romlott lelkű íróinak szenzációt hajhászó, erkölcstelen tartalmú alkotásaira hívták fel kirakataikban a serdülő ifjúság figyelmét. A magyar irodalomból csak azt adták, amit a szocialista Népszava, a szabadkőműves Világ, a Hatvány Pesti Naplója és a liberális Az Est forszíroztak hírlapi könyvkritikáikban. Lengyel Menyhért, Gábor Andor, Hatvány Lajos, Bíró Lajos, Kunfi Zsigmond, Jászi Oszkár műveitől tarkállott a pesti könyvkereskedő kirakata. Titkos irodalmi fekete kezek rendezték és rendezik még ma is a könyvkereskedők kirakatait. Az ő irodalmuk számára megvívhatatlan várat jelent minden cinkostárs üzlete. Az eladósodott könyvkereskedőt az ő irodalmukat szolgáló kiadóvállalatok és az ezek érdekcsoportját pénzelő bankok húzták ki a hínárból. A legszomorúbb jelenség az, hogy a magyar vidékről is kipusztult a magyar könyvkereskedő, aki tudással és szeretettel vezette üzletét, és életét a magyar kultúrának szentelte. A magyar kultúra terjesztése még ma is Az Est és a handlészellemben vezetett Beszerzési könyvosztályainak kezében van. A magyar városok könyvkereskedőit Az Est pénzeli. Hitelt nyújt. Magas percentet, nagyobb jutalékot ad, mint bármely más kiadóvállalat. Nagyon természetes tehát, hogy a zsidókézbe, vagy Az Est kezébe került vidéki könyvkereskedések azokat a könyveket szorgalmazzák, amelyeknek terjesztését Az Est, vagy a tulajdonát képező Athenaeum könyvkiadó vállalat kívánja. A szaktudást nélkülöző könyvkereskedők, még a nemzsidók is, fejvesztetten dőltek be ennek az új rendnek, nem is sejtvén, hogy az új alapokra fektetett könyvterjesztés a magyar nemzeti kultúrát temeti el. Kolozsváron és vidéken a színmagyar kultúrát pár év előtt is még három idegen könyvkereskedő terjesztette. Az angol származású Gibbon, a francia származású Lepage és a német származású Stein. Ezeké volt Kolozsvár három magyar könyvkereskedése. Tanulhatott volna tőlük Az Est, az Athenaeum és a Beszerzési könyvosztálya, hogy miként kell magyar nemzeti kultúrát terjeszteni. Kiváló üzletemberek voltak mind a hárman. Gibbon, Lepage és Stein magyar irodalmat terjesztettek. Most már ők is kipusztultak. A világháború alatt egy Radies nevű pesti zsidó antikvárius, Az Est kolozsvári könyvosztálya és egy Dobó nevű zsidó vállalkozó kerítették hatalmukba Kolozsvár könyvkereskedelmét. Olyan is a könyvterjesztés azóta. Ha Kolozsváron vannak galileisták, azoknak nagy örömük telhetik benne. Nehéz kérdés ez is. Hogyan lehetne átrendezi a könyvkirakatokat? (Folytatjuk.) Új Nemzedék, 1920. okt. 24. 4.