A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)

SIPOS József: A választási kampány és a földreform 1919 tavaszán

a választásokon való részvételükről kellett, hogy határozzon. Erről három indítvány is volt: az első azt javasolta, hogy a párt vonuljon teljes passzivitásba, így a radikális választópolgároknak tegye lehetővé, hogy szavazataikkal az MSZDP-t támogassák. A második indítvány lehetővé kívánta tenni, hogy erről a vidéki szervezetek önállóan döntsenek. A harmadik pedig a párt feloszlatását javasolta. Ez utóbbi esetén Jászi Oszkárt, a párt elnökét az MSZDP, Szende Pál pénzügyminisztert pedig a Károlyi-párt listáján jelölik majd.

38 A Radikális Párt központi választmányának többsége — nagy vita után, a Magyarország szerint — ez utóbbi indítvány mellett döntött. Ez azt jelentette, hogy a PRP március 19-én feloszlatta magát! Ezt az állítást azonban még ellenőrizni kell! Az eddigi szakairodalom ugyanis nem ezt állítja. Hanem csak annyit: a Radikális Párt a március 19-i választmányi ülése kimondta, hogy nem indul a választásokon és felszólítja híveit: szavazzanak az MSZDP jelöltjeire, mert az ország „lappangó polgárháborúban van," amelyben „egyedül egy tiszta szociáldemokrata kormány óvhatná meg a társadalmat még végzetesebb felfordulástól."

39 A Radikális Párt választmányának határozatára hivatkozva a kormány 20-ai értekezletén Szende Pál ismét (ezt már 17-én is megtette, de akkor a kormánytagok egyöntetű kérésére visszavonta) felajánlotta lemondását, amit egyébként nem fogadtak el. A Radikális Pártnak, illetve vezetőinek erről a tragikus és ellentmondásos szerepléséről Garami Ernő visszaemlékezésében a következőket írta: „Jászi... volt egyike a legelsőknek, aki a sorozatos kormányválságok kapcsán kiadták azt a szerencsétlen jelszót, hogy a polgári pártok álljanak félre és a szociáldemokrata párt vegye át egyedül a hatalmat. Ez a jelszó — írta — a polgári miniszterek között élénk visszhangra talált. Valamennyien szerettek volna szabadulni abból a lehetetlen helyzettől, amelybe kerültek és attól a felelősségtől, amelynek a súlyát mind kevésbé tudták elviselni, éppen azért, mert kifelé tehetetlenek voltak a környező államok szerződésszegő fellépése miatt, befelé pedig a szociáldemokrata párt domináló helyzete miatt."

4 Mit értettek a polgári radikálisok azon, hogy „lappangó polgárháború van"? Azt ugyanis még a polgári sajtó is elismerte, hogy a legszervezettebb választási kampánya és irodája az MSZDP-nek van. Ok már akkor „teljesen kézbe vették az egész ország szocialista szervezeteinek központi irányítását". Ugyanakkor vezetői még nem voltak választói népgyűléseken, de mindenhová szervezőket küldtek, ahová kértek. Azt is hangsúlyozták, hogy az MSZDP semmilyen választási kompromisszumot nem köt más pártokkal. Március 18-ára elsőnek a somogyi választókerület MSZDP listája készült el, amelyen a listavezetők Göndör Ferenc, Hamburger Jenő dr. és Varga Jenő dr. egyetemi tanár lett. Erre válaszként — egy nappal később — elkészült a Kisgazdapárt és a Károlyi-párt Somogy-megyei listája is. A harmadik kerületi listát a Károlyi-párt és a Kisgazdapárt Csongrád megyei vezetősége állította fel. Olyanokat vettek fel a listára, akikkel a választókerület egyes körzeteiben is egyetértettek. így a megyei listavezető Dettre János dr. volt kormánybiztos lett, akit Nagy György dr. a volt Köztársasági Párt vezetője követett, akinek nagy támogatottsága volt a megyében. Nagy Györgyöt egyébként a 38 Magyarország, 1919. március 20. 39 Világ, 1919. III. 20. Először idézte: HAJDÚ Tibor: i. m.: 352. 40 GARAMI Ernő: i. m., 86.