A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)

SIPOS József: A választási kampány és a földreform 1919 tavaszán

joggal mutatott rá, hogy forradalom leglényegesebb része az, amit a parasztság a „nagybirtok urai, az elnyomók ellen vívott meg. Az agrárforradalom — mondta — a legnagyobb jelentőségű az ország és a nemzet életében, s évszázados vágyak teljesülése és évszázados rabság alól való szabadulás." Ezzel fontos igazságot fogalmazott meg! Az 1919. évi XVIII. néptörvény megkezdett végrehajtása lényegében felért egy agrárforradalommal. JeUemző a korra, hogy az ünnepség a Himnusz és a Marseülaise eléneklésével ért véget. A Kisgazda azt írta, hogy ez követendő például szolgálhat az egész országban.

21 Ez azonban nem így történt. A választásokkal kapcsolatos probléma lényegére március 12-én a terézvárosi Károlyi-párt vacsoráján már maga Hock János, a Nemzeti Tanács és a párt elnöke figyelmeztetett: „Hiába adunk programot, ha a lelkek nem értik meg. A haza és a lelkiismereti szabadság nem lehet alku tárgya — mondta —, ezeket a párt mindenkivel szemben a végsőkig védelmezi. Nem azért szabadítottuk meg az országot a király és a dinasztia hatalmi érdekeit szolgáló udvari politika terrorjától, hogy helyébe alulról jövő tömegterrort ültessünk." Végül annak szükségességét hangsúlyozta, hogy a választásokon a pártok „vüágosan körvonalazott elvi alapokon, de lojálisán és törvényes eszközökkel, mérgezett 99 fegyverek használata nélkül vegyenek részt." Ez elsősorban az MSZDP-nek és főleg a sok alkalommal a tömegterrort alkalmazó tömegeinek szólt! Hock beszéde is jelezte, hogy a választási kampány kezd eldurvulni. A választási kampánynak ebben a szakaszában természetesen a Függetlenségi — és 48-as Párt is részt vett: ők elsősorban Bihar-, Szatmár-, Esztergom és Zala megyékben tartottak népgyűléseket. A párt női bizottsága pedig március 9-én délelőtt az első kerületi Attüa utca 1 szám alatt értekezett. A Magyar Hírlap 9-i száma pedig tudni vélte, hogy a Magyar Nők Nemzeti Szövetsége is csatlakozott Lovászy pártjához. Ezt azonban később cáfolták. Március 11-én pedig a már választási szövetséget kötött négy eUenzéki polgári párt a „választások egységes vezetése céljából" létrehoztak egy 40 tagú — pártonként 10-10 taggal — bizottságot, amelynek feladata lett: a választások összes ügyeinek intézése és összehangolása. AZ MSZDP VÁLASZTÁSI PROGRAMJA Az MSZDP központi vezetősége meüett működő Központi Munkástanács március 10-én Kunfi előterjesztése alapján foglalkozott a politikai helyzettel és a választásokkal. Ezt a vitát 11-én is folytatták. A vita annál a kérdésnél éleződött ki, hogy mi módon lehet az „abszolút többséget biztosítani. A Munkástanács meggyőződése és akarata arra vonatkozóan, hogy a többséget meg kell nyerni, teljesen egységes és szilárd volt" Majd Kunfi zárszava után egyhangúan kimondta, hogy tudomásul veszik a választások kiírását és utasította a párt vezetőségét a választási agitáció indítására. A Munkástanács indítványt fogadott el, mely szerint minden 21 A Kisgazda, 1919. március 16. 22 Magyarország, 1919. március 14. 23 Magyar Hírlap, 1919. III. 9. és 12.