A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)

SIPOS József: A választási kampány és a földreform 1919 tavaszán

és a földtörvény végrehajtása elleni kommunista agitáció beszüntetését." Jászi így összegezte e tanácskozást: „De minden érvelés hiábavaló volt. A választások tiszta lebonyolítására Károlyi nemcsak garanciákat, de egyetlen komoly, nyomatékos, férfias ígéretet sem kapott. Nyilvánvaló volt, hogy a szocialista párt el van tökélve minden áron és minden eszközzel többséget kapni." Elismerte, hogy ez eUen az értekezleten „egyes egyedül Garami Ernő tiltakozott."

9 Garami Ernő: Forrongó Magyarország című, 1922-ben Bécsben írt emlékiratában szintén foglalkozott ezzel az értekezlettel. 0 lényegében elismerte Jászi megállapításait, de tovább konkretizálta az MSZDP-vezetők ott elmondott véleményét. Szerinte Buchinger Manó egyetértett a tiszta választásokkal. Az 0 szavait azonban Pogány József dezavuálta, mert kijelentette: az MSZDP-nek „többséget keU szereznie, különben a választások után... kénytelen volna felborítani az egész helyzetet. Egy kissé diplomatikusabban, de lényegében ugyanezt mondta Kunfi is" — írta Garami. O viszont arról biztosította a polgári pártok vezetőit, hogy minden erejével eUene fog szegülni „minden erőszakos kísérletnek és mindent el fogok követni a választási szabadság teljes megvédésére, ha keU olyanokkal szemben is, akik a szociáldemokrata párthoz tartoznak." Ez — mint írta — „némi megnyugvást teremtett" a polgári politikusok között. Ehhez persze hozzátette: akkor „már nyüt titok volt, hogy én is csak a párt egy részének a nevében beszélhetek."

10 Böhm Vümos: Két forradalom tüzében című 1923-ban írt visszaemlékezésében úgy emlékezett erre az értekezletre, hogy Károlyi Mihály pártközi megáüapodás létrehozását szorgalmazta, ezért azt is felvetette, hogy „a polgári pártok biztosítsák a mandátumok több mint 50%-át a szociáldemokraták számára, ennek eUenében a szociáldemokrata párt garantálja a választások zavartalanságát." 0 úgy ítélte meg, hogy Pogány fenyegetőzése felesleges volt, mert a „fönnáüó viszonyok között a szociáldemokrata párt szervezettségével, a szervezetlen polgársággal szemben kétségtelenül megszerezte volna a parlament többségét, amit különben Károlyiék biztosítani is akartak."

11 VÁLASZTÁSI SZÖVETSÉGEK Mindezeket tudva, még ugyanezen a napon a Kisgazdapárt és a Károlyi-párt vezetősége elhatározta, hogy a választásokon „egyesített listán fog szerepelni". Erről közös manifesztumot bocsátottak ki, amelyben kinyilvánították, hogy az újjáalakuló Országos Földmívespárthoz semmi közük.

12 Március 7-én este pedig a Károlyi-párt direktóriuma kimondta, hogy a Kisgazdapárt meüett még a Radikális Párttal is közös listán indulnak a választásokon. Az „egyesített lista" lényege az volt, hogy választási kerületenként, a három párt erőviszonyainak megfelelően 9 JÁSZI Oszkár: Magyar kálvária - magyar feltámadás. A két forradalom értelme, jelentősége és tanulságai. Magyar Hírlap Könyve, 1989, 100-101. 10 GARAMI Ernő i. m., 100-101. 11 BÖHM Vilmos: Két forradalom tüzében. München, 1923, 222-223. 12 Az Újság, 1919. március 5.