A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)

MAROSVÁRI Attila – SIPOS György: A kiszombori Rónay-kastély

révén sem illeszkedik szervesen a kastély főtömegéhez, amely még inkább föl­erősíti az idegenség és szervetlenség hatását, és elnyomja azt a pozitív összképet, amelyet az eredeti épület architektúrája a szemlélőben egykor kiválthatott. III. periódus A harmadik periódus terméke az északkeleti saroképítmény, melynek fala jól láthatóan elvált a kastély eredeti északkeleti sarkától. Az azon felfedezhető spalet­ta-imitációk miatt erre az időre tehető a torony ablakainak befalazása is, hiszen azokon ugyanez a motívum található. Bizonyára ekkor keletkezhetett a torony második emelete előtti körfolyosóra vezető lépcső csapóajtaját felváltó előtető. Ugyanebben az időben következhetett be a délkeleti sarokhelyiség északi falának lebontása, valamint a keleti előtér új osztófalakkal való felosztása is. Mivel a sa­roképítmény cselédszobákat foglalt magába, a keleti homlokzat északi ablaka he­lyére ajtót nyitottak (az ajtót csak 1957-ben számolták fel) a konyhának és a cse­lédszobának a kastélytól független megközelíthetősége érdekében. Sajnos, e periódus pontos építési idejére nézve semmilyen adattal sem rendelkezünk. Csupán valószínűsíthető, hogy az építkezés Rónay Jenő 1921-ben bekövetkezett halála után, de még 1944 előtt történt. TV. periódus Az utolsó — a kastélyra nézve kifejezetten tragikus következményekkel járó — jelentős átépítés az 1950-es évek végén történt. Ekkor az eredeti osztófalakat jó­részt lebontották, új vasbeton födémet építettek, melynek következtében az ab­lakok felső részét be kellett falazni, néhány vakablakot áttörtek, más nyílásokat viszont teljesen befalaztak. A vakolatarchitektúrát azonban szerencsére ekkor még megtartották, illetve részben felújították. E nélkül azok elemei ma már való­színűleg jórészt rekonstruálhatatlanok lennének. Teljesen lebontották viszont az északi oldal díszlépcsőjét, valamint a déli teraszt. Megszüntették az aluljárót is. A későbbiekben már csak az 1960-ra kialakult állapot apróbb módosításai történtek meg. A KASTÉLY JELENLEGI ÁLLAPOTA A három utcával határolt saroktelek, amelyen a kastély áll, eredeti nagysá­gában megmaradt, területe több mint 1,8 ha. A kastély a telek DNy-i részén „szabadon áll" a déli oldal, ill. a rotunda felöl 15 méter szélességű előkerttel. A kastélyban eredeti állapotban maradt meg a torony és a legutóbb épített kétszintes északkeleti bővítmény. E részeken még eredeti ablakok és ajtók talál­hatók, amelyek nagy segítséget nyújthatnak a későbbi homlokzati, és belső helyre­állításnál. Szerencsére az 50-es évekbeli átalakításkor a homlokzati tagozatokat nem verték le, hanem inkább kijavították. Az 1970 körüli tatarozás előtt Hübner

Next

/
Oldalképek
Tartalom