A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)

T. KNOTIK Márta: A Csongrád megyei fényképészet a századfordulón (1897-1913). Első rész: Szeged

Decemberben jelennek meg a „Szegedi fogadalmi templom képes levelezőlapok nagyban és kicsinyben a Mihályfi-tőzsdében (Kárász-utca, Wagner-palota) árusíttatnak."

20 Műterme: 1897-ben a Wagner ház hátsó traktusába fényképész műterem épült Keglovich részére. Wagner május 24-én a januárban jóváhagyott építési engedélyre hivatkozva annak megváltoztatását kéri. A földszintre került az iroda, tőle jobbra a várószoba, balra a dolgozó szoba, a fürdő és a laboratórium sorakozik. A váróból csigalépcső vezetett az emeleti öltözőbe és felvételi terembe, onnan a dolgozó szobákba. Az új terveket Máté Károly mérnök készítette. (2. kép) „Fényes atelier." címmel ír róla a Hiradó. A Napló pedig: Keglovich Emü „új műtermet rendezett be a város központjában, a Klauzál-téri régi Wagner-házban. A modern Szeged keretébe ülik ez az új műterem, mely gazdagon van berendezve".

21 1898 jan. 20-án a Híradóban Fényképészet este címmel olvassuk: „Ki mert volna tíz-tizenöt év előtt arról álmodni, hogy este is lehet fénykép-felvételeket eszközölni. Ma már Szegeden is lehet este fényképezni és pedig a Keglovich Emü fővárosi ízléssel berendezett fényes műtermében." 1899 őszén az Újdonságok rovat Keglovich műtermének dicsérete címmel ír róla, „méltán tartják az Alföld legkiválóbb fényképészének, aki a fényképészeti 99 művészet legmodernebb eszközeivel dolgozik. 1900 nyarán különlegességeket hirdet pigment, platinotypia, chromo kivitelben. „Házak, terek, tárgyak minden nagyságban, áUatok mozgás és futamban fényképezése. Felvételek vidékre is elváUaltatnak. Felvételek naponta d. e. 9-12, d. u. 2-6 óráig." November elején „Keglovich Emü szegedi fényképész és festő külföldi útjáról, melyet egészségének helyreállítása, nemkülönben tanulmányainak bővítésére fordított, a mai napon hazaérkezett és műterme vezetését átvette." Föltehetően Wéber Ferenctől, aki 1890-től működött Keglovich műtermében egészen önállósulásáig, 1905-ig.

23 1902. dec. 7-i Naplóban megjelent hirdetésében közzé teszi: „műtermemben a nappali fényt teljesen pótló vülanyvüágítást a legmodernebb segédeszközökkel felszerelve bevezettem." 1910 tavaszán két lap is hírül adja hogy: „Keglovich Emü a kiváló fényképész hónapok ót tartó betegségéből felgyógyult és most művészi kivitelű fényképfelvé94 teleit újra maga eszközli." 1913. januártól a cég hirdetéseiben „Keglovich Emü-féle fényképészeti és festészeti műterem", „Keglovich Emü fényképészeti műterme", „műintézet" vagy hasonló elnevezést használnak. Kirakat: Keglovich 1897. szept. 5-én kért engedélyt portál építésére. Ezzel egyidejűleg kérte a Kölcsey utca 8 sz. ház előtt elhelyezett képkirakati szekrényének áthelyezését, hogy a Kelemen utca 4 szám alatti Sziráki ház kaputól jobbra 20 1913: SZH jún. 1, SZésV jún 12, SZH dec. 2. 21 Csmép 2000. 444. Tervtár 18372/896. SZH SZN 1897. nov. 23, Hirek és Újdonságok rovata. 22 SZN 1899. szept. 3. 23 SZH 1900 júl. 27, nov. 4. SZésV 1906. jan. 14. és 1908. márc. 22. 24 SZH SZN 1910. ápr. 24.