A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)
MÚZEUM ÉS GYŰJTEMÉNYEK - FÁRI Irén – PÁL László: A szegedi Móra Ferenc Múzeum rádiógyűjteménye. A szegedi rádiózás múltja és jelene
Egy alsóvárosi paprika malom tulajdonos özvegye (62 éves, +1932), bár működő malommal, házzal, földdel rendelkezett, a vagyont jelentős adósságok terhelték. Az ingó tárgyak között 20 P értékben szerepel egy rádió is. A hálószoba és ebédlő bútorzatát, mely fele részben volt az özvegyé, másik fele nyilvánvalóan a három gyereke öröksége, 156 P-re értékelték. 1 ' A kefegyári igazgató (50 éves, +1933.), 4 szobás lakásában a férfi dolgozó bútorai között találjuk a „régi kis rádiót" 15 P értékben. A legdrágább berendezési tárgy ebben a szobában az íróasztal, 30 P és 2 bőr fotel, együtt szintén 30 P értékben. 18 Egy felsővárosi hentes és mészáros (51 éves, +1934) Maros utcai fűszer üzletének berendezése árukészlet nélkül 55 P-t ért, az ugyanott levő hentes üzletének fölszerelése 80 P-t. A gazdasági fölszerelések között nyilván tartott ldb ló 80 P, a kis hentes kocsi 30 P, az egy lóra való szerszám 10 P értékben került összeírásra. A lakóház bútorzata (ebédlő, hálószoba, konyha) 216 P-t tett ki, köztük szerepel „1 amatőr rádió" 40 P értékben. Hasonló értékű bútort csak egy kredencet találunk, valószínűleg az ebédlő garnitúra része volt. Az ezeket követő legértékesebb bútordarab 2 db szekrény, együtt 30 P értékben. 1 Belvárosi üzletben dolgozó borbély (49 éves, +1935) 2 lámpás rádiója 60 P értékben szerepel az összeírásban, ugyanakkor a megélhetését jelentő négy borbélyszékes üzletének teljes berendezését 169 P- re értékelték. Jól mehetett az üzlet, az otthoni ebédlő teljes bútorzatát 300 P-re becsülték. 20 Egy hajadon, állami felső leányiskolái tanítónő (76 éves, +1935) detektoros rádiója 10 P-t ért, az egész lakás felszerelési tárgyai bútorral együtt 362 P-t. Legértékesebb a sezlon 15 P, a könyvszekrény 10 P, 4 fotel huzattal összesen 40 P. A teljes ruha és textilnemű értéke közel azonos, 338 P. Ritkán találunk részletes listát a ruhaneműekről, általában csak a legdrágább darabot tüntetik föl: a téli kabátot, a paplant (paraszti háztartásokban dunnát) és a párnát. Jelen esetben a téli kabát 20 P, 2 db paplan szintén 20 P és egy díványtakaró 20 P értékben szerepel a listán. 21 HELYI RÁDIÓZÁS ÉS A KERESKEDELMI RÁDIÓK A szegedi rádiózás múltjához hozzátartozik az 1945. augusztusi kísérlet, amikor a Kommunista Párt rádióstúdiót rendezett be és a belváros öt pontján megafont (hangszórót) helyezett el: a Dugonics és a Klauzál téren a Széchenyi mozi épületén, a városháza előtt és a Kis Dávid palotán. Reggel és délben fél órás, este egy órás adásban híreket, aktuális közleményeket és zenét sugároztak. Az volt a terv, bármilyen furcsának hangzik a rádiózás huszadik évében, hogy telefonhírmondó rendszerű adóállomássá fejlesztik a stúdiót. Később önálló szegedi rá17 CsML ÍV. B. 1452. 157.d. 18 CsML IV. B. 1452. 159.d. 19 CsML ÍV. B. 1452. 230.d. 20 CsML ÍV. B. 1452. 170.d. 21 CsML IV.B. 1452. 175.d.
