A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MAROSVÁRI Attila: A földbirtokviszonyok változása és a mezőgazdasági nagyüzemek helyzete Kiszomboron 1890 és 1990 között

agitációjának középpontjába ugyanis éppen a régi birtokosok (a majdani kulákok) kerültek, mint az előző rendszer haszonélvezői, és az ő eUehetetlenítésüknek kiváló eszköze volt a szántás ellentételezésének elmaradása. Mivel a megállapo­dások végrehajtását — a kárvallott, és egyre inkább közeUenségnek tekintett mó­dosabb gazdákon kívül — senki nem szorgalmazta, az új birtokosoknak eszük ágában sem volt azt teljesíteni. Számukra védelmet a kommunisták biztosítottak, majd az 1946 őszén megalakított új érdekvédelmi szervezetük, az Újonnan Földhözjutottak Országos Szövetsége (UFOSZ) helyi szervezete, 115 mely a Ró­nay-kastély egy részét vette birtokba. A szervezet vezetői a helyi kommunista pártszervezet aktivistáiból kerültek ki (Balázs János, Varga Sándor, Kovács Mihály), így a frissen földhöz jutottak körében továbbra is biztosítani tudták az MKP ideológiai befolyását a régi birtokosokat maga mögött tudó Kisgazdapárttal 1 1 fi szemben. KÍSÉRLETEK A TERMELŐSZÖVETKEZETEK MEGHONOSÍTÁSÁRA A hatalmat megszerezni kívánó MKP vezetői — a szovjet mintát követve — az 1944-45-ben bekövetkező fordulat nyomán a koUektivizálásban látták a mező­gazdaság jövőjét, ezért a földosztást egy szükséges, ám mégis közbülső állo­másnak tekintették, részben azért, hogy kielégítsék a termelők földéhségét, részben pedig azért is, hogy a korábbi nagybirtokok lerombolását ezáltal biztosítr hassák. A cél azonban továbbra is a szovjet típusú kolhozrendszer kiépítése volt, ezért, ha kezdetben óvatos formában is, de már az első pillanattól kezdve ösztö­nözték a termelőszövetkezetek létrejöttét. Az első termelőszövetkezet, még önkéntes alapon, 1945 tavaszán jött létre Kiszomboron. Ezt a mezőgazdasági szövetkezetet a Rónay Aladár-féle birtokon hozta létre tizenöt volt urasági cseléd, vezetői Sákovits József, Takács György és Goldis Péter lettek. A szövetkezet 200 hold földön gazdálkodott, a Prücskös terü­letén és a Holt-Maros baloldalán. A tagok minden munkát közösen végeztek el, és a termést szintén közösen osztották szét egymás között. Komoly nehézséget je­lentett azonban a szövetkezet számára a tapasztalatok és a külső segítség hiánya, valamint a rossz felszereltség is. Ez volt az oka annak, hogy a termelőszövetkezet, féléves működést követően, már 1945 őszén feloszlott. 11 Kiszombor második termelőszövetkezete, a Petőfi tsz 1948 októberében alakult meg. A termelőszövetkezetnek az induláskor huszonhárom család volt a tagja, a tsz-elnök Sebők Mihály lett. A szövetkezet 250 hold földterületen kezdte meg a működését, ebbe a Tőzsér-féle telephely is beletartozott. A tsz csak a talaj­munkákat és az értékesítést végezte közösen, a növényápolási és a betakarítási munkáknál mindenki önállóan dolgozott. A fizetség általában természetben 115 Az UFOSZ — a politikai változásokkal összhangban — 1947-ben átalakult Földmunkások és'Kisbir­tokosok Országos Szövetségévé (FÉKOSZ), majd 1948-ban Dolgozó Parasztok és Földhözjutottak Országos Szövetségévé (DÉFOSZ), melyeknek szintén létrejött a helyi szervezetük. 116 MAROSVÁRI 1969.19. és 39. 117 MAROSVÁRI, 1968.40.

Next

/
Oldalképek
Tartalom