A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MAROSVÁRI Attila: A földbirtokviszonyok változása és a mezőgazdasági nagyüzemek helyzete Kiszomboron 1890 és 1990 között

Az 1910-ben 10 évi bérletre meghirdetett 88 hold 1376 Döl területet (1 kat. hold = 1600 Döl) 50 koronás holdankénti kikiáltási áron licitáltatták. Az előző licit során, 1904-ben e területből évi 5393 K 7 fillér évi haszonbér folyt be, mely holdanként évi 61 K községi jövedelmet jelentett. Ezzel szemben az új liciten ugyanez a földterület 8648 K haszonbérért kelt el, mely holdanként 98 K tiszta bevételt eredményezett.

21 1912-ben a község a haleszi földekből bocsátott árverésre 48 holdat 3 évre, fél holdas parcellákban, 25 K-s kikiáltási áron. Az előző meghirdetéskor, 1904-ben ez a terület 3508 K 14 fillért hozott a községnek, mely átlagosan 73 K-s holdankénti haszonbért jelentett. Az 1912-es licit során 6869 K és 10 fillér bevétel keletkezett, ami azt jelentette, hogy itt egy hold átlag haszonbére 143 K volt.

22 A község nemcsak elfogadtatta bérlőivel a haszonbérleti szerződésben foglaltakat, de szigorúan be is tartatta azt. 1910-ben pl. 130 K bírságot róttak ki azokra, akik az 1904-ben bérbe vett, s az évben lejáró szerződött földjeiket elmulasztották fele részben kapás növényekkel bevetni. Behajtották a befizetési kötelezettséget azokon is (Dölenként 3 fülért), akik engedéllyel több hagymát ültettek, mint amennyi az alapszerződés szerint járt volna számukra. Ebből a községnek 1910-ben 106 K és 48 fillér, 1911-ben 161 K és 28 fillér bevétele keletkezett.

24 Megjelentek a testület előtt a haszonbér-átruházási kérelmek is, 1910-ben 7, 1911-ben pedig 21 darab. A képviselők minden esetben vizsgálták, hogy az új haszonbérlők képesek-e teljesíteni az eredeti szerződésben foglaltakat, és csak ez alapján adták meg hozzájárulásukat.

25 A haszonbér-átruházásokból következtethetünk a bérelt földek nagyságára is. Ezek általában 2 holdat tettek ki, ám többször előfordultak 400 Doles parcellák, de akadt 8 holdas bérlet is. Az átruházott bérlet sokszor családban maradt, de sok eset lehetett, amikor az eredeti licitálók (strómanok) mögött megjelentek a tényleges fizetők is, akik ezen az úton akartak nagyobb területekhez jutni, kikerülve ezzel az egyes birtokokra eső korlátozásokat. Mint a fentiekből is megállapíthatjuk, valóban jó üzlet volt a község számára a haszonbérlet, de bizonyosan a Rónay-birtokok egy része is hasonlóképpen hasznosult, bár erre adataink nem maradtak meg, csupán azt tudjuk, hogy Rónay Jenő 1911-ben birtokából 200 holdat „kerti művelésre" kisgazdáknak adott bérbe.

26 Van viszont némi támpontunk a haszonbérlők lakóhelymegoszlását illetően. Egy 191 l-es képviselő-testületi előterjesztésből kiderül, hogy 1910-ben a községben 2228 adózót írtak össze, ebből csak 950-en voltak helyi illetőségű lakosok. Ugyanígy a községhez tartozó Porgány 598 összeírt adózójából csak 85 volt a helyi. Zomboron tehát 1278, Porgányban pedig 513 olyan községi adófizető volt, aki nem helyben lakott. Ez a közel 1800 ember, a Kiszomboron adót fizetők 64 %-a 97 „nagyon kevés kivétellel csupa makói magyar" volt. 21 Uo. 49/1910. 22 Uo. 5/1912, 67/1912. 23 Uo. 123/1910. 24 Uo. 124/1910, 86/1910. 25 Uo. 125/1910, 6/1911., 64/1911., 83/1911., 106/1911. 26 BOROVSZKY 1911. 215. 27 MVLV 261-3. 9/1911.