A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)
ORBÁN Imre: A római katolikus közösség története Kiszomboron
madási körmenet. Pünkösdkor is valamivel többen jöttek misére, de jelentősége elmaradt karácsony és húsvét mögött az emberek tudatában. A hozzákötődő szertartások, szokások miatt sokan jelentek meg úrnapján, az „Oltáriszentség diadalmentén." Ez volt az „egyházi év legdíszesebb körmenete." A templomkertben álló 4 oltárt 191 kora reggeltől díszítették a „buzgó hívek." A„10 órai nagymise után indult a körmenet, elől a nagykereszt és a lobogók, ezután következtek a férfiak négyes sorban, majd az elsőáldozó kislányok fehér ruhában, fejükön koszorú, rózsaszirmot hintettek, az esperes vitte az Oltáriszentséget baldachin alatt, előtte ministránsok, két oldalt gyertyás férfiak, mögöttük az énekkar, végül a nők, a leányok és az asszonyok. " 192 Zarándokokat is vonzott a templombúcsú. A határzár megszüntetése után (1960) a szomszédos településekről csoportosan jöttek a hívek. Mivel Nagyboldogasszony már nem volt munkaszüneti nap, az ünnepet az aug. 15-ét követő vasárnap tartották. Előfordult, hogy az állam munkanappá nyilvánította ezt a napot, akkor előtte való vasárnapon volt a búcsú. Négy szentmisét mutattak be, hogy mindenki teljesíthesse vallási kötelességét. Az októberi rózsafüzér mondásának szokása átalakult. 1963-ban előimádkozónak már csak lányok jelentkeztek, 1 qq a részt vevő felnőttek száma 50-70 fő volt. Mindenszentek és a halottak napja szintén munkanap volt, a hívek mégis ragaszkodtak hozzá. A sírokat általában gondozták, többen üyenkor meg is szenteltették. Évközben ugyan „nagyon kevesen mondatnak szentmisét elhunyt hozzátartozóikért", üyenkor mégis sokan látogatták meg a templomot és a temetőt. Halottak napján du. 3-kor a Zubán kápolnánál gyászszertartást végeztek. Mindenszentek estéjén a templomban libéras szentmisét mondtak. Halottak napján egész délelőtt látogatták a hívek a templomot, különösen a szentmisék alatt. „A tumbához helyezett tálcán összegyűjtött pénzből szentmiséket mondunk a tisztítótűzben szenvedő lelkekért. " Novemberben minden kedden, csütörtökön és szombaton este ájtatosságokat tartottak a megholtakért. 194 Szikora Károly plébános 12 évi kemény küzdelmekkel teli szolgálat után, 1966-ban távozott Kiszomborról. Visszatekintve az itt töltött évekre kérdezte: „De vajon mi történt a hitélet terén?Emelkedett-e a vallásos buzgóság? Sajnos „nem"-mel kell válaszolni. 6 év óta nincs iskolai hitoktatás Kiszomboron. Amikor idejöttem, minden vasár- és ünnepnap legények és nős fiatalemberek asszisztáltak a nagymisén. Egész gárda volt a ministránsokból. Férfi és női énekkar emelte az istentiszteletek fényét. Szentséges misék alkalmával gyertyát tartó férfiak álltak díszőrséget. Szentségimádás alkalmával iskolás gyerekek, legények, nagyleányok, asszonyok, férfiak adoráltak fölváltva. Ezek már mind megszűntek és csak ez a könyv [ti. a História Domus] őrzi emléküket. 1955-ben az évi áldozók száma 25220 volt, az elmúlt évben pedig alig haladta meg a 14 ezret. A templomba járók száma is állandóan csökken. 191 A körmenet 4 oltára következő volt: 1. Kis Szent Teréz, melyet nagyleányok díszítettek. 2. Szűzanya oltára, ezt a Rózsafüzér Társulat készítette. 3. Szent József, a legények oltára. 4. Jézus Szíve, a férfiak oltára. 192 Hist. Dom. 156. 193 Uo. 165. 194 Uo. 132.
