A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)
ORBÁN Imre: A római katolikus közösség története Kiszomboron
dolgokra hívta föl a hívek figyelmét: „A szentmissióról senki el ne maradjon. Sokan közülünk talán már nem is érnek több missiót és ettől a mostanitól függ az örök üdvösségük. " Es nem eredménytelenül. Csak a gyónók száma elérte a kétezret. Sokan ajánlották föl magukat és családjukat Jézus Szent Szívének. 124 1938-ban a plébánia mintegy 80 tagja elzarándokolt Mátraverebély-Szentkútra, 168 fő pedig az eucharisztikus kongresszuson vett részt. 125 A kongresszus lelki előkészítését megkönnyítették az előző évek sikeres akciói: havi egész napos vasár• 19fí • • napi szentségimádás, prédikácíósorozat, egyesületek rendezvényei, jezsuita atyák vezette húsvét előtti eucharisztikus tridium. Külön elismerés, hogy az agrárifjúság nagygyűlésén a Városligetben a zombori legényegyleti tag, Gábor Miklós volt az ifjúság fizónoka. A falusiak a Szent Jobb országjárása alkalmából Szegedre utaztak, 1 *' 8 és a szentév méltó eseményeként fölavatták Szent István király új kőszobrát Kiszombor főterén. A kongresszuson kötött kapcsolatok folytatásaként 1939-ben a szakmári (Kalocsa környéki) leányegylet látogatott el Kiszomborra. A legényegylet tagjai ugyanekkor a visszatért Ungvárra utaztak. Az 1 9Q ez évi mátraverebélyi zarándoklatra már majd 130-an indultak el. Kiszombor község képviselőtestülete 1938. febr. 7-én úgy határozott, hogy mivel „a község népe katholikus, vallásos érzelmű, Istent tisztelő", a község hivatali helyiségeiben, a tanácsteremben és a szegényházban a falra kereszteket helyeznek el. 130 A háború előtti időszak utolsó, országos figyelmet kiváltó eseménye, hogy a templom 1939-es renoválása közben középkori freskót találtak a szentély mennyezetén. Az 1777-bi TI készült barokk főoltár lebontása után, és a neoromán templomhoz jobban ülő í oltár fölállítása közben bukkantak elő a szenzációs leletek. Jelentőségét mutatj hogy e leletek megmentése a Műemlékek Országos Bizottságának a hatáskörébe került. A háborús évek A II. világháború rányomta bélyegét a falu életére. A Románia elleni mozgósítás aratás idején elvitte a férfiak nagy részét. Zsidó munkásszázad is dolgozott a falu határában. 1940-ben a rossz termés miatt takarmányhiány lépett föl. A gyümölcsfák még a tavasszal elfagytak. A faluban belvíz pusztított. Az árak emelkedtek. Egyre több magyar szökött át a szomszédos, akkor Romániához 123 Hist. Dom. 57. 124 KRKP irattár. Ek/I.1937.6.d. 125 Uo. Kigyűjtött iratok. Eucharisztikus kongresszus 1938. 126 Ekkor a plébánia mintegy 50 férfi taggal működött az AVE, az Anyaszentegyházat Védő Egyesület. 127 Hist. Dom. 58. 128 KRKP irattár. Ek/I.1938.26.a. 129 Uo. Ek/I.1939.16. 130 Uo. Ek/1.1938.6. 131 Középkori freskókra bukkantak a kiszombori ősrégi templom falán. Nemzeti Újság 1939. máj. 7. Lásd még: Hist. Dom. 60-64.
