A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

ORBÁN Imre: A római katolikus közösség története Kiszomboron

együttműködött. Kiszombor a Torontál vármegye Magyarországon maradt töredékéből szervezett Torontáli Esperesi Kerület központja lett. Ferencszállás és Klárafalva füiáit megtartotta. Az infláció és az értékek eltolódása miatt kérdésessé vált a plébános jövedelme. Még a XLX. században végzett egyházlátogatások által megállapított díjleveleket alapul véve időről-időre megegyeztek a kegyurakkal eme jövedelemről. Ehhez az ott megállapított terménybeh szolgáltatások pillanatnyi piaci árát vették alapul. A kegyúri földek egy részét időközben kisebb parcellákban eladták, mely maga után vonta a plébániának járó köteles szolgáltatások elosztását. Ezt a senior patrónus gazdasági irodája tartotta nyilván, az összeget mindig az év októberében tartott kegyúri gyűlésen vetették ki. Ez 1923-ban összesen 177 q búza ára.

97 1927-ben ugyanerről pénzben egyeztek meg. A plébános 4400, a harangozó 200 pengőt kapott. Az egyházközség anyagi alapjainak rendezése keretében az Országos Földrendező Bizottság 800 hold kegyúri terhének megváltásaként 25 hold földet juttatott a plébániának a Sándormajorban.

98 A filiák hozzájárulásának a beszedése akadozott. 1923-ban megújították a templomot. Zollner Dezső szobafestő romániai fogsága idején megfogadta, ha visszatér Magyarországra, díjazás nélkül kifest egy templomot. Választása Kiszomborra esett. A munkához sokan hozzájárultak. Az állványozást Spitzer Lajos helybeli izraelita fakereskedő ingyen elvégezte.

99 1924-ben megújították a főoltárt, a szószéket és a sekrestyét, pótolták a háborúban elvitt harangokat. Három új harangot öntettek: 1. Szent Gyula pápa harang (166,5 kg, Rónay Gyula ajándéka), 2. Patrona Hungáriáé harang (85 kg, Kenderipari Rt. ajándéka), 3. Szent József harang (45,5 kg, a hívek ajándéka). További fölszereléseket vásároltak: oltárszőnyegeket, ezüstkelyhet, pacifikálét, szenteltvízhintőt.

100 Az aktív hitélet mutatója, hogy 1924-ben 1200-an bérmálkoztak. 1926. márc. 7. és 14. között Unyi Athanáz házfőnök és Fábián Fausztin szeged-alsóvárosi ferences atyák 8 napos missziót tartottak a faluban. A költségeket a hívek adományai fedezték. A misszió alatt 2141-en gyóntak, 51 beteget látogattak meg, 6 törvénytelen házasságot egyházilag rendeztek, kegytárgyakat és könyveket árusítottak, sajtónapot szerveztek. Erre Máriaföldi Márton tanár és Rapcsányi Vümos újságíró jöttek ki Szegedről. Befejezésképpen látványos gyertyás szentséges körmenetet vezettek.

101 33 éves szolgálat után, 1926-ban elhunyt Árpás Gyula plébános. Jelképes értékű, hogy még megérte az I. világháború hősi halottai tiszteletére emelt emlékmű átadását. A vészkorszakot is híveivel együtt végigélő pap szívbetegségben nov. 18-án hunyt el. 97 Ekkor 1 q búza 440 ezer korona volt. 98 20 hold javadahni, 4 hold a templom fönntartására szolgáló és 1 hold harangozói illetményföld volt. 99 „Anyagilag a fakereskedő áldozott legtöbbet a templomfestésre. " - jegyezte meg a plébános. Hist. Dom. 34. 100 Ezekre különösen is szükség volt, mivel 1924-ben kirabolták e templomot. Elvitték a monstranciát, a cibóriumot, a pacifikálét, egy nagyobb és egy kisebb ezüstkelyhet, egy ezüstözött kelyhet, két ezüst virágvázát és a bronz Szent Kereszt ereklyetartót. 101 Hasonlóan sikeres misszió volt Klárafalván és Ferencszálláson. Lásd: KRKP irattár. Ek/I.1926.8.a-c., Szegedi Havi Boldogasszony. A szeged-alsóvárosi ferencrendi plébánia hivatalos lapja. II. évf. 4. sz. 1926. ápr. 8-9.