A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)
ORBÁN Imre: A római katolikus közösség története Kiszomboron
vivő út mellett ortodox románok, ők azonban „az idő előre haladtával", felsőbb parancsra, kunyhóikat hátra hagyva Bébára húzódtak vissza. 16 Jelentős állomás a helyi egyház történetében az 1744-es év. Ekkor a királyi kincstár költségén a falu körtemplomát fölújították, nyugat felől a falát kibontották, és egy kb. 18 négyszögöl tágasságú, kis fatornyocskával 17 is ellátott hajót építettek hozzá. A toronyban nagy valószínűséggel már ekkor függött harang, vagy függtek harangok. A szentegyházat Sándor Pál csanádi plébános áldotta meg Nagyboldogasszony tiszteletére augusztus 15-én. A hívek "a plébános számára ekkor a Csanád vármegyében szokásos ágybért fizették. A püspökség, immár a kamara hozzájárulásával, 1753-ban szervezett Zomboron önálló plébániát. Ekkor 45 családban 266 fő élt itt. 19 Az első plébánost, Szauer Ádám Ignácot azonban csak 1764-ben iktatták be. A szertartást maga Engl Antal püspök végezte a falu búcsúján, Nagyboldogasszony ünnepén. 20 Nem kedvezett viszont, hogy kezdetben sűrűn váltották egymást a plébánosok. Szauer Ádámot már 1765. nov. l-jén elhelyezték. Utódát, Unterberger Jakabot csak 1769-ben iktatták be. Az őt követő Gerencsér János 1771-től 1774-ig működött. Paraisz Pál adminisztrátor volt az első, aki huzamosabb időt töltött Zomboron, 13 évi szolgálat után, 1787-ben került el innen. 21 A plébánosok ellátását Mária Terézia rendelete folytán a kincstár, illetve a lakosság által fizetett ágybér fedezte. Szervezeti változás, hogy Zombor az újbesenyői esperesi kerület része lett. 1775-ben a templom körül kialakított cinterem helyett a terület déli részén, a korabeli egészségügyi előírásoknak megfelelően, a házaktól kissé távolabb új temetőt nyitottak. 22 1776-1777-ben a kincstár költségén a szentélyhez új, nagyobb befogadóképességű és magasabb hajót építettek. 23 Tornyát már téglából rakták. A barokk stüusú hajót cseréppel, a tornyot fenyőfazsindellyel fedték. 1777. aug. 15-én Sterk János makói plébános áldotta meg. Az 1773-ban fölvett leltár szerint a helyi egyház minden szükséges dologgal el volt látva: oltárok (Nagyboldogasszony-főoltár, Szent István-, Szent Vendel- és Szűz Mária-mellékoltárok), orgona, baldachin, 4 zászló, képek (Szent Vendel fogadalmi kép, Mária, Jézus, halott fiát tartó Mária), faszobrok (Mária, föltámadt Krisztus, az Úr Jézus sírja, megfeszített Krisztus), 2 harang, 4 csengő, szent 94 edények és ruhák. A helyiek buzgóságának tükrözője, hogy volt egy öltöztetős Mária-szobruk, 25 a plébánián működött a Legszentebb Oltáriszentség Egyesüle16 Hist. Dom. 2. 17 „turricula lignea" Uo. 18 A templom nem számított túl nagynak, az „ecclesiola", templomocska névvel illették. 19 KISS 1940. 76-77. 20 Origó, et Status Parochiae. SZCSPL I.l.c. Kiszombor. Can. Vis. 1837. II. Pars I. Caput 1. §. 21 Hist. Dom. 2-3. KISS 1940. 77-78. 22 De Coemeterio. SZCSPL I.l.c. Kiszombor. Can. Vis. 1837. III. pars 3. Caput 3. §. 23 Structura Ecclesiae interior. SZCSPL I.l.c. Kiszombor. Can. Vis. 1837. I Pars I. Caput 3. §. 24 Inventarium Ecclesiae Zomboriensis. 1773. október 31. ADT/Kiszombor 25 Ruháiról „Inventarium B. M. Virginis vestium" címmel leltár készült 1773-ban. ADT/Kiszombor. A megmaradt ruhák és szent edények részletes leírását lásd: P. BRESTYÁNSZKY Ilona: Csongrád megye iparművészeti kincsei. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. 1970-2. Szeged, 1972. 124-125.
