A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MÚZEUM ÉS GYŰJTEMÉNYEK - ZOMBORI István: A Móra Ferenc Múzeum '56-os gyűjteménye

köszöntek. A szegedi történések fontos, meghatározó részét képezték a forradalom kirobbanásának, de nemcsak itt voltak szervezkedések. Szolnokon, Egerben, Sopronban, Miskolcon, Debrecenben, Pécsett, Veszprémben és Somogy megyében a fiatalság szintén megmozdult.

3 A budapesti forradalom híre Szegedre október 23-án a részben szóbeli tájékoztatás, részben a rádió révén jutott el. Ennek eredményeként délután már a diákok szervezésében különböző gyűlések voltak, amelyek tüntetésbe mentek át. Ez a tüntetés, — mint országosan — a hajdani '48-as forradalomra való hivatkozáshoz vezetett. Ez jelentette azonnal a nemzetiszínű zászlók mellett a Kossuth-címer megjelenését, Kossuth, Petőfi arcképének a hordozását, továbbá azt is, hogy az egyetemisták által az egyetemi épülettől elindult tüntetés első lépésben a Klauzál térre vezetett, ahol Szegeden a Kossuth szobor áll. A Kossuth szobor jelentette a mindenkori városi, a március 15-i megemlékezések színhelyét. Ez a külsőségeiben is a '48-as forradalomhoz való visszanyúlás tükrözte az '56-os forradalomnak Budapesten és Szegeden is (már a MEFESZ megalakulása kapcsán) elhangzott követeléseknek a 1848-as 12 pontra való visszavezetését, nemcsak formailag, hanem tartalmilag is (a sajtószabadság követelése, az idegen katonaság kivonása stb.). Az események a tüntetések tovább folytatódása kapcsán oda vezettek, hogy a diákok október 23-án este 8 óra fele a Szegedi Nemzeti Színház épülete elé tódultak követelve, hogy a színházban folyó előadást szakítsák félbe és a színészek is csatlakozzanak a forradalmi eseményekhez. Erre a színészek ellenállása miatt nem került sor, hanem a diákokkal megállapodtak, hogy este 10 órára visszatérnek, amikor az előadás befejeződik, és akkor a színészek is csatlakoznak hozzájuk. Erre sor is került és a 10 óra felé visszatérő tömeget a színház kivilágított erkélyén a Sztálin képre festett Kossuth-címer fogadta. Az események hatására másnap, október 24-én szovjet tankok haladtak át a városon, amelyek Budapest felé mentek. Ugyanakkor városban megkezdődött a vörös csillagok leverése a középületekről. A diákok és a hozzájuk csatlakozott munkások, akik a város gyáraiból, illetve Újszegedről, a Kenderfonó Gyárból csatlakoztak a diákokhoz, a város különböző részein vonultak végig, és a fölvonuló tüntetők a Nagykörúton lévő Kenderfonó Gyár felé vették az útjukat mondván, hogy az ott dolgozó munkásokat is mozgósítják, hogy csatlakozzanak a forradalomhoz. Itt került sor a karhatalom fölvonulására velük szemben. Ennek kapcsán kézitusára, illetve vízágyúk bevetésére is sor került, de sortűzre, vagy lőfegyverek alkalmazására nem. A karhatalom föllépésének eredményként a tüntetőket szétverték.

4 Másnap október 25-én a tüntetők a Klauzál téri Kossuth szobor körül gyülekeztek és itt a Nemzeti Színház fiatal színésze, Kaló Flórián szavalta el a Nemzeti dalt. A városban több helyen, így az egyetem központi épületéről is leverték a 3 Erre vonatkozólag lásd: Vidéki diákmozgalmak 1956-ban. Szerk.: NÉMETHNÉ DlKÁN Nóra - SZABÓ Róbert - VlDA István. Bp. 2004. Ismertette: IZSÁK Lajos, in: Századok 2005/6 (139.évf.) 1597-1600. A kötet újabb, bővített kiadása: Diák és ißusagi mozgalmak 1956-58. Forradalom — ellenállás - megtorlás. Szerk.: VlDA István Bp. 2007. 4 Erre nézve lásd: MOLNÁR János: Az 1956-os forradalom Szegeden és Algyőn. Ahogyan átéltem és láttam. Szeged, 2006.