A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MÚZEUM ÉS GYŰJTEMÉNYEK - FÁRI Irén – PÁL László: A szegedi Móra Ferenc Múzeum rádiógyűjteménye. A szegedi rádiózás múltja és jelene

A nagy rádiógyárak egységes árpolitikában állapodtak meg, de a 200-280 pengő körüli ár magasnak bizonyult a rádió tömeges hazai elterjedéséhez. A piac élénkítésére a rádió, a posta és a kereskedelemügyi minisztérium néprádió- akciót dolgozott ki. Az egyszerű és olcsó, több havi részletre kapható, 48 pengőbe kerülő néprádióból 1939 -ben és 1940-ben összesen 45 ezer db-ot gyártottak, ami a hatalmas érdeklődést és keresletet nem tudta kielégíteni. Az eladási ár és az előállítási ár közti különbséget a kormány megtérítette a gyártóknak, mégsem volt •I Q nagy üzlet számukra, ezért további akciókra nem került sor. Egészen más okból alkották meg az Orion 115-A típusú néprádiót 1953-ban. Az 1957-ig félmillió példányban gyártott rádió csak a budapesti adók fogására volt alkalmas. Az egyszerű fadobozos, két forgatógombbal ellátott, az állomásnév skálát is nélkülöző kis rádió „a párt hullámhosszára" igyekezett hangolni a hallgatókat.

14 RÁDIÓK A HAGYATÉKI LELTÁRAKBAN A két háború közötti hagyatéki leltárakban a vagyontárgyak között a rádiók jelentős értéket képviseltek, még az olcsóbb típusok is az összes berendezési és fölszerelései tárgyhoz viszonyítva, mivel ezeket valószínűen a kevésbé tehetős tulajdonosok használták. Szeged árvaszéki iratai segítségével néhány kiragadott példa alapján szeretnénk összehasonlítani a korabeli használati tárgyakkal, ipari- és munkaeszközzel, üzletberendezéssel, mennyit is ért a rádió az akkori embereknek. Különböző társadalmi réteghez tartozó egyén hagyatékát vizsgáltuk a rádiózás elindulását követő első 5-10 évben. Egy belvárosban dolgozó női szabó mester (44 éves, + 1930-ban) csaknem 6 ezer P tiszta vagyont hagyott hátra, valószínűleg több segéddel dolgozott, mert a két nagy Singer varrógép értéke 380 P volt, az iparához szükséges többi fölszerelését (2 nagy szabó asztal. 10 hokedli, 3 próba baba, 1 munka asztal) 48 P-re becsülték. Az 1 db egy lámpás Alfa rádiója 25 P értékben szerepel az összeírásban, ugyanakkor az arany karika gyűrűje 12 P-t ért. Egy biztosítási tisztviselő özvegye (77 éves, +193 l-ben) 12 ezer P-s hagyatékából a hálószoba összes berendezését (2 fényezett ágyfa, 2 szekrény, 2 éjjeli szekrény, 1 díván, 1 toilette tükör, 2 hajlított szék, 1 fali inga óra) 100 P-re becsülték, az ebédlő bútorzatát (1 kredenc, 1 ebédlő asztal, 6 támlás szék, 1 díván, 1 nagy szőnyeg, 2 függöny karnissal) 200 P-re értékelték, ugyanakkor a Phüips rádió, „kis combinacio" igen drága tárgynak számított 100 P-s árával. A rádiónál nagyobb értékű egyedi tárgy csak a régi hosszú zongora volt, amelyet 150 P-re értékeltek..

16 13 SUGÁR [1993]. 201-204. 14 SzM [2006]. 128-129. 15 Csongrád Megyei Levéltár (továbbiakban CsML) Szeged város Árvaszékének iratai IV.B. 1452. 159.d. 16 CsML IV.B. 1452. 162.d.