A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MÚZEUM ÉS GYŰJTEMÉNYEK - FÁRI Irén – PÁL László: A szegedi Móra Ferenc Múzeum rádiógyűjteménye. A szegedi rádiózás múltja és jelene

ELSŐ ÉVTIZEDEK Nagy várakozás előzte meg a budapesti rendszeres rádióadások megindulását. A kísérleti adások után 1925 december 1-én kezdődött meg a rendszeres műsorsugárzás. A rádiókoncessziót a Telefon Hírmondó Rt. kapta meg. A jog állami regálé, amit a posta gyakorol. A szegedi rádiózás az 1920-as években amatőr keretekben történt. A budapesti adó megindulása előtt a Szeged c. napilap 1925. február eleji számában Rádió rovat indult, mely technikai tanácsokat adott, rádiózási alapismereteket tanított és közölte az európai nagy adók műsorát is. A rovatvezető Szőllős Károly volt, aki a Széchenyi tér 8. sz. alatt rádiótechnikai és műszaki boltot vezetett. A hírek anyagát nagyrészt az 1924-ben indult Magyar Rádió Újság közleményeihez igazította.

4 Szegeden a rosszak voltak a vételi viszonyok. A kis teljesítményű, 2 KW-os csepeli adó üzembe helyezése nem sokat javított a helyzeten, mivel az adó vételkörzete 40-50 km volt Budapest körül.

0 A Lakihegyen felállított 20 kW-os Telefunken adó (1928. áprüis 29.) után a vételi terület lényegesen megnövekedett a detektoros rádióval rendelkezők nagy örömére, majd az 1933. december 2-án üzembe helyezett 120 KW-os Standard nagyadóval javultak lényegesen. A 314 m-es antennatorony akkor a legmagasabb üyen építmény volt Európában. A jobb vételt biztosító gyári előállítású rádiókészülékek meglehetősen drágák voltak, az amatőr rádiózás megkívánt némi hozzáértést, ezért a rádiózás lassan terjedt. Az 1926-ban megalakult Délmagyarországi Rádió Club igyekezett ezen a helyzeten segíteni. Tanfolyamokat tartottak kezdőknek és haladóknak, ismertették a külföldi szakirodalmat, műszaki tanácsadást szerveztek, előadásokkal népszerűsítették a rádiózást, újságcikkekkel tartották fönt a szélesebb közönség érdeklődését az új technika iránt. A Debrecen után vidéken másodikként megalakult szegedi Club kezdeményezője és elnöke Kogutowicz Károly,' titkára Eckhardt István volt. Az első rádiókiállítás pár hónappal a magyar adások megindulása után, 1926 februárjában nyüt meg Budapesten, majd ugyanazon év húsvétján Debrecenben, októberben Pécsen rendeztek bemutatót kereskedők és lelkes rádióépítő amatőrök közreműködésével, ahol értékes alkatrészekkel díjazták a résztvevő rádióamatőröket.

8 A szegedi Rádió Club 1927. március 4. és 7. között mutatkozott be először, majd 1929. február 9.-február 21. között nagyszabású kiállítással mutatta be a rádiótechnika akkori színvonalát. A korabeli többi hasonló jellegű kiállításhoz képest a rádiózásból nemcsak a vételi oldallal foglalkoztak, hanem sikerült felállítani egy fél küowattos adót, amely a kiállítás ideje alatt rendszeresen közvetítette az itt készült műsort. Szegedi színészek, énekesek, művészek, közéleti szereplők jutottak szóhoz a város környékén jól fogható adásokban. A sikeres kiál4 BAKONYI 1990. 66-67. 5 FURKÓ 1996. 7. 6 Hallótávolság 2005. 167. 7 Kogutowicz Károly (1886-1948) geográfus, egyetemi tanár. 1923-tól a szegedi egyetem egyetemes és összehasonlító földrajz tanára, 1941-42-ben az egyetem rektora. KENYERES 1981. 948.