A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

VINCZE Gábor: Egy hódmezővásárhelyi református lelkipásztor, aki „nem tudott olyan engedelmességet tanúsítani, mint kellett”. Vásárhelyi Lajos esete 1946-1958

EGY HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI REFORMÁTUS LELKIPÁSZTOR, AKI „NEM TUDOTT OLYAN ENGEDELMESSÉGET TANÚSÍTANI, MINT KELLETT" Vásárhelyi Lajos esete 1946-1958 VINCZE GÁBOR A magyarországi református lelkészek ellen folytatott koncepciós perek sokaságából még csupán néhány vált ismertté.

1 Alábbi tanulmányunkban egy hódmezővásárhelyi lelkipásztor kálváriáján keresztül szeretnénk bemutatni azt, hogy az egyházüldözés egyfelől nem 1948-ban vagy 1949-ben kezdődött el, másfelől pedig nem ért véget 1956-ban, hanem a Kádár-rendszerben is tovább folytatódott. Dr. Vásárhelyi Lajos lelkipásztor 1909-ben született Hódmezővásárhelyen, kispolgári családban. (Apja, Zsarkó Lajos szabómester, anyja virágkötő volt.) 1933-ban végzett a debreceni teológián, majd 1935-ig Hódmezővásárhely-fehértóparton szolgált segédlelkészként. 1935 júniusában megválasztották Orosházára hitoktató lelkésznek, ahonnan 1938 májusában azért bocsátották el, mert — állítóq lag — „nyüas szeUemű" volt. 1940 októberéig Büdszentmihályon volt helyettes lelkész. „Mint pap kiváló volt, aki nem csak prédikálta az igét, hanem aszerint is élt. [...] A nép nagyon szerette. Ünnepnapnak tekintette azt, ha ő beszélt a szószékről" — jelentette róla 1946 júniusában a Szabolcs vármegyei politikai rendőrség.

4 Egyébként innen azért kellett távoznia, mert nézeteltérésbe keveredett a parókus lelkésszel. Ekkor egy gömöri kis falu, az özörényi gyülekezet hívta meg lelkipásztorának. A falut korábban Gömörhorkának nevezték, lakóinak nagy többsége református vallású magyar volt, kiknek jó része a helyi papírgyárban dolgozott. (Közülük olyan sok volt a kommunista-szimpatizáns, hogy emiatt a környék csak „kis-Moszkvának" csúfolta a falut.) Az Alföldről származó lelkipásztort hamar befogadták és kedvelték, tisztelték, amit az is bizonyít, hogy felekezetre való tekintet nélkül az egész falu részt vett a református templom megjavításában. 1 Egyebek mellett lásd Kiss, 2003. és Balogh, 1996. 2 Eredeti családneve Zsarkó. Valamikor a harmincas években vette fel a Vásárhelyi nevet, az 1947-es perében még a Vásárhelyi (Zsarkó) formát használta, ezt követően teljesen elhagyta az eredeti nevét. Államtudományi doktorátust csak 1947 júniusában, az újabb internálása előtt szerzett. Ennek ellenére a pere alatt is feltüntették a doktori címet a neve előtt. 3 Csongrád Megyei Levéltár (a továbbiakban: CSML), VII. 2. fond (a népbíróság iratai), 50. doboz, NB 131/1947./6. sz., 9. (Horváth Kálmán orosházi lelkész vallomása). Vásárhelyi Lajos lelkészi törzslapján nincs nyoma annak, hogy valami „probléma" lett volna vele Orosházán. 4 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (a továbbiakban: ÁBSZTL), 3.19. V-16881 Vásárhelyi (Zsarkó) Lajos vizsgálati dossziéja, 27. (Szegedi Lajos rendőrszázadosnak, a Szabolcs vármegyei főkapitányság politikai osztálya megbízott vezetőjének jelentése.)