A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

NAGYGYÖRGY Zoltán: Kárász Benjamin – a hazafi

küzdött a rendi választmány feudális, konzervatív emberei ellen. A szabadságharc kitörésekor Kárász Benjamin ezért a leglelkesebb tagja lett a hadügyi választmánynak. Az országban uralkodó forradalmi hangulat viszont magával ragadta a Déli részeken élő szerbeket is. Sajnos a márciusi forradalomban a nemzetiségi kérdést érintetlenül hagyta a magyar kormány. Úgy vélték, hogy a szabadságot jelentő márciusi törvények a haza minden polgárának meghozzák a felszabadulást. Március 17-19-én Pesten a József-napi országos vásár alkalmával a szerbek is meghozták a saját 12 pontba foglalt követeléseiket. Ebben nem sérelmezték, hogy Magyarországon az egyedüli hivatalos nyelv a magyar. Azt kérték, hogy ismerjék el őket önálló nemzetiségnek, és hogy a belső ügyeiket anyanyelvükön intézhessék, valamint hogy egyházi és vüági képviselőik évente nyilvános kongresszusra gyűlhessenek össze. A magyar kormány azonban nem használta ki a szerbek nemzeti mozgalmának megegyezési kísérleteit. A szerbek következő gyűlésén március 27-én Újvidéken, a 16 pontba foglalt petíciójuk már világosan kimondta, hogy a feudális viszonyokat a határőrvidéken is fel kell számolni és a jobbágyakhoz hasonlóan a határőröket is földjeik teljes jogú tulajdonosaivá kell tenni.

7 1848. április 8-án a pozsonyi országgyűlésen a délvidéki szerbek küldöttsége meg is jelent, hogy a magyar forradalom iránti bizalmát juttassa kifejezésre. Alekszander Kostity, Újvidék aljegyzője díszmagyarban s magyar nyelven mondta el Kossuthnak az együttműködési készségéről tanúskodó beszédét, amelyből egy mondatot idézünk: „Méltóztassanak minket testvéri karjaik közé, mint ugyanegy hon fiait fogadni; mi pedig szent ígéretet teszünk, hogy mi szerbek ezentúl csak egyedül Magyarországért és csak a magyarokért élni és halni fogunk."

8 A magyar liberálisok viszont sehogyan sem akarták belátni, hogy a forradalmat a Magyarországon élő más nemzetiségek elégedetlenségei éppúgy veszélyezteti, mint a jobbágyak felszabadításának esetleges elmaradása. így a helyett, hogy a pesti szerb követelések alapul szolgálhattak volna a megegyezéshez, kialakult a szerb-magyar ellentét. A várható honszeretet helyett ez először borús mozgalmakká, majd durva kihágásokká, és végül véres és rendkívül kegyetlen néplázadássá fajult.

9 A magyar kormány korabeli szűklátókörű nemzeti politikája lehetővé tette a bécsi reakciónak, hogy a magyar forradalom és szabadságharca ellen fordítsa saját nemzeti szabadságáért küzdő horvátokat és szerbeket, sőt részben a románokat és szlovákokat is.

10 így e szabadságharcban, mint ahogyan a kuruc szabadságharcban is, II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) nagyságos fejedelem hadjáratai idején, a szerbek ismét az osztrák császár mellé álltak, és velük összefogtak a magyarok ellen. Nagy-Kikindán április 25-én, Ó-Becsén 26-án már magyar vér folyt. Péterrévén, Moholon, Szent-Tamáson, Versecen, Kulpinban, Eleméren stb. szintén véres erőszakoskodásokban tört ki a nemzetiségi gyűlölet vak szenvedélye.

11 7 SZÁNTÓ, V:, 47-48. o. 8 SPIRA, 25-26. o. 9 VUKOVICS, 121. o. 10 SZÁNTÓ, V., 49. o. 11 ZSILINSZKY 198. o.