A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

BALÁZS György: „Furcsa háború” nyugaton. A világ sajtó cikkeinek közreadásával a magyar hírlapokban

Más angol magyarázat szerint Németország éppen úgy a kollektivizmus alapján áll, mint Oroszország. Ha figyelembe vesszük azt, hogy az elfoglalt Lengyelország területén is hatalmas tömegek hitvaüói a kollektivizmusnak — hangzott a vélemény —, így megállapítható, hogy a Rajnától egész Vlagyivosztokig a kollektivizmus elvének egy hatalmas tömegével áUunk szemben. Egyelőre az a helyzet, hogy amit a polgári rend Lengyelországban koüektivizmusnak nevez, az Németországban nemzeti szocializmus néven ismeretes, s viszont a radikális átalakulás folytán Oroszországban azt kommunizmusnak hívják. Anglia és Franciaország a háború folytatása meUett dönt, s így a most kezdődő háborúban az individualizmus — szólt az eszmefuttatás —, Anglia és Franciaország egyéni szabadságának elve vívja harcát a koUektivizmus eUen. A háború qo tovább folytatásának ez az új platformja. Az elhangzottakból ítélve az angolok ideológiai alapot teremtettek a háború folytatásához, az individualizmus védelmének örve alatt, mondván az egyéni szabadságot a kollektivizmus veszélye ellen meg kell védelmezni. Amint azt korábban említettük a lengyelországi frontról felszabadult német alakulatokat szeptember 17-től kezdődően kezdték átszáUítani a nyugati frontra. 19-én és 20-án már tekintélyes számú német csapatok érkeztek a Sigfried-vonal mögé, zömük főként a Berlin védelmére a lengyel Posen előtti német határra tarqn talékolt csapattestekből kerültek ki. Szeptember 20-án a nyugati fronton általában nyugalom honolt, csupán Saarbrücken környékén, a várostól keletre és a Sierk-Saarbrücken szakaszon volt kisebb tüzérségi párbaj.

40 A németek két nap múlva is — a különböző hírközlések szerint — a Saarbrückentől keletre eső területeket ágyútűz alatt tartották, mert az innen keletre eső vonal volt az az egyetlen hely, ahol a franciák komoly támadást intézhettek a németek eUen, s ezért a németek úgyszólván áUandóan ágyúzták az idevezető utakat, hogy a franciák utánpótlásait megakadályozzák.

41 A francia megfigyelések szerint szeptember 20. után a Sigfried-vonal mögött tekintélyes számban gyülekeztek német repülőgépek. Emiatt a francia hatóságok szeptember 21-én felszólították a lakosságot, hogy saját érdekükben tartsanak be minden olyan rendelkezést, amely egy feltehető repülőtámadás esetén elő van írva. A német repülőgépeket a belga határon fekvő Aachenben csoportosították, nagy számban bombázókat. Ez a franciák szemében azt jelentette, hogy nyugaton nagyobb események vannak készülőben. Egyébként a szeptember 22-i olasz lapok is e hírt megerősítették, közölve, hogy a német légiflotta 80 %-a már a nyugati fronton tartózkodik.

42 Közben a diplomáciai törekvések sem lanyhultak. Rómából adták hírül, hogy Mussolini szeptember 23-án beszédet mondott — a beszéd teljes szövegét a sajtó nem közölte — egyes fasiszta alakulatok képviselői előtt. Kihangsúlyozta, hogy „e 38 Uo. 39 Uo. 40 Uo. 41 Alföldi Újság (Szentes) 1939. szeptember 23. 42 Uo.