A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

BALÁZS György: „Furcsa háború” nyugaton. A világ sajtó cikkeinek közreadásával a magyar hírlapokban

nyugtázta, mert így a két ország élelmiszer-ellátása biztosított, — háború esetére. Francia tudósításból ismeretes, hogy a Franciaországba érkező angol katonákat a Saar és a Mosel folyók közti területen a Luxemburg meUetti rajtvonalban helyezték el. Minden jel arra vallott, hogy az első nagy támadás innen fog kündulni. A szeptember 11-i harcok után — írta egy francia jelentés — meg lehet áUapítani, hogy az angolok befolyásolhatatlanul el vannak szánva arra, hogy a németekkel leszámoljanak. Ugyanez elmondható volt a németekről is. A Saar és a Mosel között, tehát Luxemburg meUett áUtak szemben egymással az angolok és a németek. Itt a németek a már jelzett időpontban keményen támadtak, s az angolok ugyanúgy védekeztek. A szeptember 12-i római hírek szerint is szeptember 11-én nagy tusák eredményeként a Saartól keletre mintegy 20 km-es szakaszon a francia csapatok a német haderő erős eUenáUása eUenére sikeres előrenyomulást hajtottak végre a Sigfried-vonal megközelítésére. A szeptember 12-én kiadott francia hadvezetőség jelentésében viszont az állt, hogy a francia-német fronton nyugalom uralkodott.

1 Ez azonban nem végső megnyugvást jelentett. Az angolok és a franciák már a háború kitörése előtt elhatározták, hogy közös katonai parancsnokságot hoznak létre és Gamelm tábornokot bízzák a vezetésével. Több francia lap arról is írt, hogy a két ország között a katonai és diplomáciai együttműködés már a háború kitörése óta fennáll, — s ezzel Clemanceau álma valósult meg. A háború kitörését követően feláUították az angol-francia haditanácsot, amely az első határozatait 1939. szeptember 12-én hozta. A haditanács megalakításával közös politikai és gazdasági frontot alkotott Franciaország és Anglia. A haditanács első ülésével kapcsolatos hírek arról szóltak, hogy „most már a németeknek be kell látniuk, hogy

1 nem remélhetnek békét addig, amíg nem teljesítik Anglia és Franciaország feltételeit." Ez pedig Lengyelország teljes kiürítése. Anglia és Franciaország elhatározta a végsőkig tartó küzdelmet, — Nous aUons jusqu'au bout! Chamberlain, aki a szeptember 12-i angol-francia haditanács ülésén részt vett, este már Londonban az angol királynak tett jelentést. Másnap a parlament ülésén számolt be a történtekről. Az angol miniszterelnök parlamenti nyüatkozatát — melyről a sajtó semmit sem közölt — minden község és város polgármestere felolvasta a nagynyüvánosság előtt. A terv szerint a haditanács időről-időre összeül, hogy megbeszélje a két ország közös politikai, katonai és gazdasági intézkedéseit.

16 Az angoloknak és a franciáknak ez a cselekedete félre érthetetlenné tette, hogy a két áUam szövetségben a németek eüeni háborúról döntött. Feltehetően a fent elmondottakkal Összefüggésben szeptember 13-án átalakították a francia kormányt. A szeptember 14-i francia lapok rámutattak, hogy a kormányalakítás következtében a miniszterelnöki, a hadügyi és a külügymi14 Alföldi Újság (Szentes) 1939. szeptember 12. 15 Alföldi Újság (Szentes) 1939. szeptember 13. 16 Alföldi Újság (Szentes) 1939. szeptember 14.