A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

BALÁZS György: „Furcsa háború” nyugaton. A világ sajtó cikkeinek közreadásával a magyar hírlapokban

„FURCSA HÁBORÚ" NYUGATON A világ sajtó cikkeinek közreadásával a magyar hírlapokban BALÁZS GYÖRGY BEVEZETÉS A nyugati hadjárat „furcsa háború" néven vonult be a hadtörténelembe. 1939. őszén és telén a felek lábhoz tett fegyverekkel álltak a francia-német határon.

1 Hitler a háború kezdetén és amíg a lengyelországi hadjárat folyt — a kétfrontos háborútól tartva — védekezésre és passzivitásra utasította a francia határokon állomásozó katonáit.

2 William L. Shirer: A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása című könyvében azt írja: „Ott nem sok minden történt. "Alig dördült el egy lövés. Az utca embere Németországban „ülőháborúnak", Sitzkrieg-nek, Nyugaton pedig hamarosan „állóháborúnak" nevezték. Itt volt a „világ legerősebb hadserege (a francia)" ahogyan azt a brit J.F.C. Fiúler tábornok mondta „nem több, mint huszonhat (német) hadosztállyal szemben, nyugodtan üldögélnek az acél és beton mögé bújva ..." Szeptember 7-én, amikor a lengyel hadsereg pusztulásra volt ítélve, Haider azzal kezdett foglalkozni, hogy német hadosztályokat dob át nyugatra. Két nappal később Hitler is kiadta a 3. számú hadműveleti utasítást. Megparancsolta, hogy a szárazföldi hadsereg és a légierő készüljön fel Lengyelországból történt áthelyezésre. Azonban nem szükségszerűen harcra! „Még ha Nagy-Britannia ... és Franciaország tétova harci cselekményeket is kezd — rögzítette az utasítás —, kifejezetten parancsomat kell kérni a következő esetek mindegyikében: minden alkalommal, amikor szárazföldi haderőink (vagy) ... valamelyik repülőgépünk átlépi a nyugati határt; (és) minden Nagy-Britannia elleni légitámadás esetén. A fenti utasításból világosan kiderül, hogy Hitler a lengyelországi sikerek eUenére egyértelműen még nem szánta el magát a nyugati hatalmak megtámadására. EUenkezőleg a francia határon áüomásozó katonáit passzivitásra intette, ami azt mutatja, hogy hezitált nem volt magabiztos, ekkor még kockázatosnak tartotta a nyugati hatalmakkal való teljes fegyveres összeütközést. A Maginot-vonalba beszáUásolt francia katonák kártyáztak, s az év végére megérkezett előbb négy, később nyolc, majd 1940-ben már tíz hadosztályra rugó brit expedíciós hadsereg is, amely szintén tétlenkedett. A légierő megelégedett a felderítő repülésekkel, s a háború céltalanságát hirdető röplapok szórásával. A 1 Hadtörténelem MN Tanintézeti Csoportfőnökség Kiadványa (Bp.) 1989. 139. 1. 2 RÁNKI György: A második világháború története. 2. Kiadás, Bp., 1976. gondolat 10. 1. 3 SHIRER, William L.: A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása 1995. Teleteacher 390.1.