A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MARJANUCZ László: A polgárság társadalmi csoportjai Makón a két világháború között

alakítottak ki, újságot járattak, közösségi életet éltek, ami már nem a régi össze­járást, vendégeskedést jelentette, hanem klubok, egyesületek látogatását, szóra­kozási alkalmak teremtését. A nagy pénztelenséget — különösen a válság alatt — mindenütt érezték. A munkaerőpiacon értelmiségi „túlkereslet" mutatkozott, amely az állami foglalkoztatás szűkülésével, és a magángazdaságok csődjével ma­gyarázható. A szociális hanyatlás oka: az adók nagy súlya, a középosztály fogyasz­tóképességének csökkenése, a hitel drágulása volt. Ebben az Ipartestület és a Gaz­dasági Egylet vezetői is egyetértettek. 1942-re a szabadfoglalkozású értelmiségiek „piacán" az alábbi helyzet állt elő. Az ügyvédi kar 27, az orvoskar 24 főt számlált. Utóbbi alacsonyabb, mint a válság kezdetén regisztrált létszám (29). Magán ügyvédként dolgozott: Bánffy József, Borza János, Csorba János, Dózsa Ferenc, Édenburg Andor, Fehér Manó, Fodor Jenő, Fodor Károly, vitet Galamb Sándor, Galambos Emü, BoUer György, Kapus István, Kárpáti Lajos, Kiss Károly, Könyves — Kolonics József, Lőwinger György , Pulitzer Jenő, Singer Mór, Sipos József, , Sonkovics Mihály, Stein Viktor, Stentzky József, Szarnék György, Szirmai József, Tihanyi Béla, Török István, Urbán György, valamennyien doktorok. Az ügyvédi vizsgával rendelkező hivatásos jogi képviselők száma tük­rözte a polgárosodó társadalom megnövekedett ügyintézési szükségletét. Míg korábban a diplomások túltengéséről beszéltek, a '30-as évek végére a makói kórházaknál orvoshiány keletkezett. Oka: hiába a pályázat, nem akadt orvos aki a szerény díjazásért Makóra jött volna a megyei kórházhoz. Nem ol­dották meg pl. a veszélyességi pótlékot, emiatt 1939-ben két orvos halt meg köte­lességteljesítése során szerzett fertőzésben, mások ugyanígy lebetegedtek. Egy­két alorvos áÜandóan hiányzott, s már három pályázat is eredménytelen volt. 21 A nép egészségtudatára jellemző, egy orvosi kiadványhoz fűzött szakértői meg­jegyzés. Vészi Dezső könyvkereskedésében árulták „Bicsérdy: A halál legyőzése" c. könyvet. A táplálkozási reformot leíró könyv olvasását, „csakis az olvasott vagy iskolázott egyéneknek" ajánlotta az orvosszakértő, „akik képesek megérteni és át­érezni: nem keU, hogy fölakasszák magukat". Iskolázatlan egyéneknek „csakis ha­lálukat okozná a könyv meg nem értése" szólt a végső verdikt. 22 Makón 27 orvos, 5 fogorvos és 2 fogtechnikus működött 1929-ben. A szülő nőt és gyermekágyasokat 34 bába segítette a városban és 2 a külterületen. 8 gyógy­szertár állt a betegek rendelkezésére. Valamennyien közszolgálati viszonyban dol­goztak, mert a város tiszti állományához tartoztak (tiszti orvos és tiszti állatorvos, a közkórház alkalmazottai). 1937-ben az Alispáni Hivatal részletes kimutatást tett közzé a Makón szolgáló orvosokról. 21 MÚ 1939.okt. 1. 2. 22 MV 1926 okt. 27. 4. 23 CSML CSVM. Alisp. Ir. 3976/1937

Next

/
Oldalképek
Tartalom