A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MARJANUCZ László: A polgárság társadalmi csoportjai Makón a két világháború között

Ez a lista is a régi, polgári önkormányzati szerkezetet tükrözi. Mivel Makó megyei város, első embere a polgármester. Törvény szerint rendelkeznie kellett jog-, állam- vagy közgazdasági „tudori" oklevéUel, de gyakorlati közigazgatási vizsga letételét nem keUett igazolnia, mint pl. a jegyzőnek. Az első emberek mindvégig megfeleltek ennek a kritériumnak. A többi hivatalnokkal szemben is érvényesült a kvalifikációs kényszer, azaz tisztséget csak megfelelő képzettség birtokában lehetett betölteni. A két önkormányzat (megyei és városi) szakemberigénye Makón koncentrálta a közigazgatás polgári tisztviselőit akik fogyasztóként, kultúra igénylőként pezsgést, és stabüitást vittek a társadalmi életbe. Ha foglalkozásuk alapján nem is, társadalmi helyzetük elvárt és követett értékei miatt az inteUigencia táborába tartoztak. Alkalmazottaknak számítottak, akik azonban önállóan dolgoztak. A tisztviselői szakma intézményi hátteréről és személyi összetételéről ad tömör áttekintést az 1922-i Compass.

4 Rendezett tanáccsal bíró önkormányzata 1920-ban 36 610 fős lakosságról gondoskodott. Területe 46 712 k. h.-attettki. Törvényszéki szempontból Szegedhez tartozott, de volt Járásbíróság telekkönyvi osztállyal, mely elsőfokú jogszolgáltatást nyújtott. Fontos áUami hivatalnak számított a Pénzügyigazgatóság, az Állami Adóhivatal, a Pénzügyi Biztosság, a Mértékhitelesítési Hivatal, az Állami Építészeti Hivatal. Ezek a hivatalok közigazgatási központ jelleget adtak Makónak, mivel hatáskörük kiterjedt a járás falvaira, s az irányítási funkciók ellátása ugyancsak a polgári réteget erősítette. Makó hivatalos megnevezése 1930-ban: Csanád-Arad-Torontál közigazgatásüag egyelőre egyesített vármegyék székhelye, mezőváros. Megyei alispáni és városi polgármesteri hivatal működött benne, a rendőrkapitányság, bírói és más közhivatalok mellett.

5 Az 1936-i tisztviselői kart már név szerint ismerjük. A megye fősipánja: fáji Fáy István, egyszersmind Kecskemét tjv. főispánja is. Alsipán- Tarnay Ivor, főjegyző — Ring Béla, másodfőjegyző dr. Szmolenszky László, tb főszolgabíró. Aljegyzők: Issekutz Béla tb főszolgabíró, dr. Bécsy Bertalan tb. főszolgabíró, dr. Hervay Kálmán. Tiszti főügyész: dr. Bánffy József, Tiszti főorvos: dr. Joó Imre helyben. Ezek szerint a többi tisztviselő nem élt Makón, hisz pl. Hervay Kálmán a mezőkovácsházi járás szolgabírója is volt. Makó Központi Járás főszolgabírója: káüói Nagy Gyula, szolgabíró — dr. Vajda Jenő, irodatiszt — Nagy András, járásorvos — dr. Joó Imre. Makó megyei város tisztükara: polgármester — dr. Nikelszky Jenő, főjegyző és helyettes polgármester — Gorcsa Péter. Tanácsnokok: dr. Molnár Mihály gazdasági, dr. Vidor Dezső adóügyi. Ügyész: dr. Könyves-Kolonics József. Első osztályú aljegyző: dr. Kerekes Vümos, másodosztályú aljegyző: csíkdánfalvi és csíkmádéfalvi Ferenczy Gyula. Főmérnök — Szabó Imre, mérnök — Istók Zoltán. Árvaszéki ülnökök: Paku Imre, dr. Mészáros Sándor. Ügyvezető tiszti orvos: dr. Tóth Zoltán. Kerületi orvosok: dr. Hubert Mihály, dr. Dobsa Lajos. Első osztályú közigazgatási fogalmazó: Fodor Endre, másodosztályú dr. Szűcs László. Pénztárnok: Siket Sándor. Községi bíró és kihágási büntetőbíró: dr. Szüágyi István. 4 Csonka-Magyarország Compass-szerű Helységnévtára. Szerk.: KEMPELEN Béla. Bp. 1922. 172. 5 A magyar Szent Korona Országainak Helységnévtára 1930. Szerk.: VÁRADY Károly. Bp. 1930.133.